A chiphiány nemcsak az autóipar, hanem az összes technológiai szektor működését befolyásolja.


A tőzsdén jegyzett félvezető-gyártó cégek piaci értéke mára meghaladja a 4 billió dollárt, ez négyszer több, mint öt évvel ezelőtt. A chipgyártó vállalatok részvényeinek árfolyama az utóbbi időben rohamosan emelkedik, és bár alapból egy folyamatosan felfelé ívelő iparágról beszélünk, ne feledjük, hogy a járvány megnövelte a keresletet, ami egyben hiányt is szült. Ez nem meglepő, hiszen drasztikusan átalakult a munka világa és a magánéletünk is.

Rengeteg helyen átálltak otthoni munkavégzésre, konferenciákat, tanórákat, megbeszéléseket online platformokon tartunk, emellett erős növekedés megy végbe a videójáték-konzolok és a számítógépek eladásaiban is. Az elektromos autók iránti kiugró kereslet pedig már csak hab a tortán. Mindezek eredményeként a chipgyártóknak priorizálniuk kell az eladásaikat, amiből leginkább az autóipar jön ki vesztesként, hiszen a nagy technológiai cégek általában előnyt élveznek.

Előre megjósolva 

Nem érte váratlanul az autóipart ez a jelenség, sőt a Volkswagen, a Continental és a Bosch is figyelmeztetett már korábban, hogy a chipgyártók termelékenysége nem elegendő a jövőbeni igények kielégítésére. A főbb gyártók el is kezdték az üzemeik kapacitását növelni, ám ennek a hatása a felsorolt cégek elemzése szerint még 2021 nyaráig nem lesz érezhető, valamint drágulni is fognak ezek az alkatrészek. Ebből a helyzetből sajnos az következett, hogy bizonyos ipari létesítményeiket le kellett állítaniuk egyes gyártóknak. Így járt például a swindoni Honda gyár Angliában.

Győztesek, vesztesek és kevésbé vesztesek

Egyértelműen a chipgyártók a győztesek ebben a felvonásban. Mivel hatalmas biznisz van az iparágban, a verseny is egyre kiélezettebb, ám időközben kettősség is felütötte a fejét. Az AMD, az Nvidia és az Intel egyeduralma olyan kihívókra talált, mint az Amazon és a Google, illetve több startup is ráharapott már a lehetőségre. Ez mind szép és jó, viszont a tervrajzokat meg is kell valósítani. Az említett cégek fejlett technológiáit csupán az Intel, a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) és a Samsung képes megfelelően legyártani. Ezzel a gyártás 80 százaléka Ázsiában történik.

A legnagyobb ütést a Volkswagen kapta a koronavírustól, ugyanis becsléseik szerint ebben a negyedévben százezer járművel kevesebbet fog gyártani a tervezetthez képest. A legkevésbé veszteséges a Toyota lesz, ám a BMW is bebiztosította magát félvezetőkből, akárcsak a koreai Hyundai/Kia. Jó hír lehet viszont az autógyártóknak, hogy Tajvan legfőbb gyártója bejelentette, hogy priorizálják az autóipari chipgyártást, viszont mivel leghamarabb idén nyáron érezhetik ennek a hatását, így egy kemény fél év vár az iparágra.

Chipnacionalizmus

A hiány nacionalizmust szülhet, ez pedig komoly nemzetbiztonsági kockázattal is jár – erre hívta fel a figyelmet a Financial Times. A chiphiánynak azonban van egy ennél kézzelfoghatóbb következménye is: az egész globális újrakezdési folyamatot hátráltathatja – mutat rá a Bloomberg, amely szerint leállhatnak a nagy szállítási láncok és egész iparágak kerülhetnek nehéz helyzetbe. A mobiltelefonoktól a számítógépekig sok ágazat érintett, de elsősorban az autóipar a vesztes azokban az országokban, ahol nincs saját chipgyártás. A legrosszabb helyzetben Németország és Mexikó van ebből a szempontból. A megoldás? A saját chipgyártó kapacitások felfuttatása, az ázsiai gyártóktól való erőteljes függés, a kiszolgáltatottság felszámolása.


Friss

Fotó:123RF

Kevés halott vagy növekedés? Zsiday Viktor a hamis választásról

Tavasz vége óta az európai politikusok egy hamis és téves választásban hisznek: azt gondolják, hogy dönthetnek, hogy erős gazdaságot vagy kevés halottat akarnak. Ez tévképzet- írja blogjában a befektetési szakember.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!