Egyre nagyobb problémát jelent az elektronikus eszközök elavulása miatt keletkező hulladék kezelése. De vajon hogyan viszonyulnak ehhez az emberek?
Itt lényegében arról az üzletpolitikáról van szó, hogy bizonyos gyártók eleve úgy dobják piacra termékeiket, hogy azok szándékosan, viszonylag rövid ideig legyenek használhatók, illetve a javíttatásuk is drága és macerás legyen. Ennek következtében a vásárlókat arra késztetik, hogy minél előbb új terméket vásároljanak.
Az árucikkek gyors cserélődése a Föld erőforrásainak pazarló felhasználásához, hulladékképződéshez és környezeti károkhoz vezet. A hamar kidobott termékek alapanyagainak előállítása, az árucikkek gyártása és szállítása növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A környezet pusztítása
Az ENSZ Global E-waste Monitor 2020 jelentéséből kiderült, hogy 2019-ben 53,6 millió tonna elektronikus hulladék keletkezett a Földön. Ez 5 éves távlatban 21 százalékos növekedést jelent. Egyre nagyobb mennyiségben kerülnek környezetkárosító anyagok a természetbe:
- higany
- brómozott égésgátló anyagok
- freonok
Van egy másik adat is, amely szintén aggodalomra ad okot: az e-hulladék mindössze 17,4 százalékát hasznosítjuk újra, ez azt jelenti, hogy évente 57 milliárd dollár értékű, újrahasznosítható nyersanyag kerül a szemétbe.
Az Eurostat jelentése szerint szerencsére emelkedik a begyűjtött e-hulladék aránya, ennek mennyisége Magyarországon is megduplázódott az elmúlt években.
Fontos a tartósság
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült egy kutatás, melyben azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a tartóssághoz, mit gondolnak a tervezett elavulásról, hogyan látják a mostani helyzetet. A főbb megállapítások a következők voltak:
- a megkérdezettek 85 százaléka úgy véli, egyre több olyan termékkel találkozni, amelyet a meghibásodás után már nem lehet javítani
- az emberek 72 százalékánál a tartósság fontosabb, mint az ár – még azok esetében is, akik magukat a rossz anyagi helyzetben élők közé sorolják
- a válaszadók 84 százaléka véli úgy, hogy egyes vállalatoknak nem érdekük tartós árucikket gyártani, mert azzal eladásaik csökkennének
- 81 százalék értett egyet azzal, hogy az elektronikai termékeket sokszor eleve úgy tervezik, hogy hamar elavuljanak
Az EU és Magyarország szerepvállalása
Az Európai Unió egyik fontos törekvése arra ösztönözni az érintetteket, hogy álljanak át körforgásos gazdálkodásra, ami fontos eszköze a klímasemlegességi célok 2050-ig történő elérésének.
Magyarországon is érvénybe lépett több szabály: például rendeletek születtek a jótállás időtartamának és hozzáférhetőségének kiterjesztésére, ezzel elősegítve a termékgarancia érvényesítését, hogy a meghibásodott eszközök ne a kukában landoljanak.
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég kutatásából összességében kitűnik, hogy ha a fogyasztókon múlna és nem a vállalatokon, sokkal kevesebb elektronikus hulladék keletkezne.
A témáról bővebben ITT olvashatsz.
