Tengeri teknős úszik a Timor-tengerben, hamarosan gázvezetéket építhetnek ide, ami miatt bennszülöttek beperelték Dél-Koreát
Az észak-ausztráliai őslakosok keresetet nyújtottak be annak érdekében, hogy megakadályozzák Dél-Korea tervét egy mélytengeri gázmező finanszírozására.


Az bennszülöttek periratukban azt állítják, a 300 kilométeres gázvezeték veszélyezteti életmódjukat és a tiwi-szigeteki otthonuk közelében élő teknősöket.

A Darwintól (Ausztrália Északi területének fővárosa) északra elterülő tengerekben található Barossa gázmező kitermelésére irányuló pályázatot a napokban Ausztrália tengeri energiaszabályozó hatósága részben jóváhagyta.

A Santos gázipari óriás azt tervezi, hogy a következő hónapokban megkezdi a kutak fúrását.

Amint a projektet teljes körűen jóváhagyják, a Santos egy tengeralatti gázvezetéket fog építeni, amelyet a Tiwi-szigetcsoport legnyugatibb szigete, a Bathurst-sziget mellett fog elvezetni. A vezeték legközelebbi pontja 6 kilométerre lesz a parttól.

Miért pont Dél-Koreát?

Az Ausztráliától északra fekvő Timor-tengeren található Tiwi-szigetekről származó bennszülött csoportok azt mondják, hogy nem konzultáltak velük megfelelően a projektről.

A keresetük célja az, hogy megakadályozza, hogy Dél-Korea 950 millió ausztrál dollár (240 milliárd forint) kölcsönt nyújtson a Santosnak az állami tulajdonú Koreai Export-Import Bankon és a Korea Trade Insurance biztosítón keresztül.

Az ügyvédek a szöuli központi kerületi bíróságon nyújtották be a kérelmet. Úgy vélik, pozitív elbírálás esetén az egész projekt pénzügyi életképessége veszélybe kerül.

Az ausztrál törvények értelmében és az őslakos hagyományoknak megfelelően a Jikilaruwu klán a tulajdonosa annak a tengeri országnak, ahol a gázvezeték áthalad. Ennek a tengeri országnak a döntéshozói mi vagyunk. 2018-ban röviden felvázolták nekünk a vezeték tervezetét, mi pedig nemet mondtunk a projektre. Azt mondták, tiszteletben tartják döntésünket. Most megtudtuk, hogy a Santos a beleegyezésünk nélkül akarja átvezetni a vezetéket a tengeri országunkon

-mondta Daniel Munkara, a Jikilaruwu egyik vezetője.

Mit szólnak a környezetvédők?

A környezetvédők régóta kritizálják a Barossa-tervet. Véleményük szerint a tervezett gázmező és vezeték károsítani fogja a Timor-tenger egyedülálló ökoszisztémáját, beleértve a teknősök fészkelő területeit is.

Jason Fowler tengerbiológus, az Environment Center Northern Territory kutatója kifejtette, a Timor-tenger meglehetősen meleg, sekély és iszapos, amelyet nem korallok, hanem szivacsok uralnak.

Több mint 900 szivacsfaj található a területen, sokat pedig még fel sem fedeztünk. A terület csupán 10 százalékát sikerült feltérképeznünk

-mondta a szakember.

John Robert vegyészmérnök, aki 40 éves tapasztalattal rendelkezik az olaj- és gázszektorban, arra figyelmeztetett, hogy a projekt szén-dioxid-kibocsátása különösen magas lesz.

A Barossa projekt körülbelül másfél tonna CO2-t termelne minden tonna cseppfolyósított földgázra (LNG), tehát valójában egy CO2-gyár lenne LNG-melléktermékkel

-fogalmazott Robert.

Kifejtette, ez csak a kitermelésre vonatkozik, ergo az elszállítással, a feldolgozással és az erőművekben való elégetéssel kiegészülve a környék egyik legszennyezőbb projektjét akarja megvalósítani a Santos.

A vállalat egyelőre nem reagált a megkeresésekre, Ausztrália tengeri energiaszabályozó hatósága pedig annyit mondott, még számos engedélyt nem kapott meg a vállalat, így egyelőre bizonytalan a gázmező jövője.

The Conversation

Ne hagyd ki!