Egyre nagyobb a baj
A Párizsi Megállapodás üzenete a végletekig leegyszerűsítve így szól: Minden vállalatnak minél előbb meg kell valósítania a nettó zéró kibocsátást, abba kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, át kell állni a megújuló energiaforrásokra, és a lehetőségekhez mérten minimum kettő, de legalább másfél Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét. Részben ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy egyre több autógyártó ígérgeti újautó-portfóliójának komplett villamosítását.
A közelmúltban a Nemzetközi Energia Ügynökség is figyelmeztetett, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében nem szabad új olaj- és földgáz-kitermelőket létrehozni. A célok elérésében hatalmas szerepe van az óriásbankoknak is, amelyek hiteleitől nagyban függ az olajvállalatok terjeszkedése.
A fenntarthatóság előmozdítása érdekében az ENSZ tavaly létrehozta a Net-Zero Banking Alliance (NZBA = nettó zeró kibocsátású banki tevékenységet célzó szövetség) kezdeményezést, amelynek alapító tagjai között a HSBC, a Barclays, a BNP Paribas és a Deutsche Bank is megtalálható.
A ShareAction jótékonysági szervezet és kampánycsoport friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb bankok ígéreteik ellenére továbbra is komoly összegeket áldoznak az új olajlelőhelyek kiépítésének támogatására.
Kinek van igaza?
A NZBA megalapítása óta 24 óriásbank csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyek összesen több mint 33 milliárd dollárt mozgósítottak új olaj- és gázprojektek finanszírozására. Ennek az összegnek több mint a felét (19 milliárd dollárt) az említett alapító tagok biztosították – adta hírül a ShareAction.
A kampánycsoport becslése szerint a HSBC 8,7 milliárd dollárnyi, a Barclays 4,5 milliárd dollárnyi, a Deutsche Bank pedig 5,7 milliárd dollárnyi kölcsönt hagyott jóvá a nagy olajkitermelőknek 2021-ben. A pénz jelentős része az Exxon Mobilnál, a Shellnél, a BP-nél és a Saudi Aramco-nál kötött ki.
Finoman szólva is megkérdőjelezhető a bankok üzletpolitikája, bár a helyzet valamelyest már javult a korábbi évekhez képest. 2020-ban például a HSBC egyedül több mint 18 milliárd dollárt pumpált új lelőhelyek kiépítésébe a Profundo tanácsadó cég adatai szerint.
Az érintett bankok kivétel nélkül azt állítják, hogy rengeteg pénzt, időt és energiát invesztálnak a fenntarthatósági céljaik kialakításárba és megvalósításába és elkötelezettek a környezetvédelem, illetve a nettó zéró kibocsátás megvalósítása iránt.
A Barclays például 2050-ig meg akarja valósítani a klímaegyezmény által előírt elvárásokat, illetve korlátozta a sarkköri projektek finanszírozását, a Deutsche Bank pedig 2023-ig 200 milliárd eurót akar mozgósítani a „zöld és társadalmi” céljaira. A HSBC és a BNP is hasonló tervekről számolt be.
A kampánycsoport a bankok nagybefektetőitől várja a megoldást: arra buzdítja őket, hogy követeljék a bankoktól az olaj- és gázipari terjeszkedés finanszírozásának korlátozását. A ShareAction kifejtette, ha az olaj- és gázkereslet a másfél fokos forgatókönyvnek megfelelően csökken, akkor az olajipari árak is be fognak zuhanni. Ha a kereslet nem fog csökkeni, akkor garantált a természeti katasztrófa, ami szintén az olajárak mélyrepülését fogja okozni. Ergo a bankok, befektetők hosszú távon sehogy nem fognak jól járni, ha tovább folytatják jelenlegi politikájukat. Legalábbis a ShareAction ez állítja.
A klímaváltozás „áráról”, illetve az olajvállalatok szerepéről korábban EBBEN és EBBEN a cikkünkben írtunk részletesebben.
