Öltönyös, védősisakos gyári munkás fogja a fejét egy gyárban ülve, miután elveszítette munkáját a környezetvédelmi célok előrehaladtával
Fotó: Shutterstock

Nagy ára van a klímacélok teljesítésének, de más út nem látszik

A világ kormányai és vállalatai az elmúlt hónapokban ambiciózus célokat tűztek ki a nettó zéró kibocsátás elérésére, egy friss tanulmány azonban rámutatott, hogy mindenki komoly lemaradásban van, ami jelentősen növeli a globális klímakatasztrófa bekövetkeztének esélyét.


Nagy a lemaradás

A McKinsey & Company tanácsadó cég szakemberei nagyszabású kutatómunkát végeztek, 69 ország kritikus fontosságú szektorait vizsgálták.

Kiszámították, hogy a klímacélok eléréséhez 2021 és 2050 között nagyjából 275 billió dollárt kellene fordítani az energiaszektor és a a többi eszköz fejlesztésére. Ez évente átlagosan 9,2 billió dollárt jelent, ami 3,5 billió dollárral haladja meg a jelenlegi kiadások értékét. Magyarul a világ kormányai összesen körülbelül 1 113 000 milliárd forinttal kevesebbet fordítanak az általuk kitűzött környezetvédelmi célokra, mint kellene.

Sokat beszélünk a nettó zéró kibocsátásra való átállásról, csak közben elfelejtjük, hogy egy átmenetről van szó. A kutatás célja valójában az volt, hogy megértsük az átállással járó változások természetét és nagyságát. Ennek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy vagy nem tesszük meg a kellő lépéseket, vagy egy zavaros, követhetetlen úton indulunk el a zéró kibocsátás felé

- mondta Mekala Krishnan, a McKinsey Global Institute partnere.

Dickon Pinner, a McKinsey fenntarthatósági gyakorlatának globális vezetője kifejtette, hogy a kormányok már megnyitották a pénzcsapot, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen csatornákon keresztül és milyen piacokra jut el a pénz. Biztosítani kell, hogy a források a megfelelő sebességgel a megfelelő helyekre kerüljenek.

Ahogy az elavult, szennyező infrastruktúrákat fokozatosan felszámolják, az új, alacsony kibocsátású eszközök, iparágak fejlesztését fel kell gyorsítani, különben kínálathiány és áremelkedés várható. Ha ez megtörténik, az energiaárak destabilizálódhatnak, ami a legalacsonyabb jövedelmű fogyasztókon fog lecsapódni. Ennek elkerülése érdekében a szennyező iparágakban dolgozó embereket új tudással kell felvértezni, átképzés hiányában ugyanis kiszorulhatnak a munkaerőpiacról.

A McKinsey szakértői úgy becsülik, az átállás nagyjából 200 millió új munkahelyet fog teremteni 2050-ig, viszont hozzávetőlegesen 185 millió munkahely megszűnésével kell kalkulálni.

Ha nem vezetjük be a megfelelő mechanizmusokat az általunk megfogalmazott lépések elősegítésére, fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos közösségek, munkavállalói csoportok lemaradnak

-fogalmazott Krishnan.

A kutatók figyelmeztettek, hogy az átállás üteme is meghatározó. Jelenleg globálisan nem haladunk elég gyorsan ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat, és minél tovább várunk, annál hirtelenebb változásokat kell végrehajtani a későbbiekben. A sikeres végrehajtás érdekében a kormányoktól kezdve a vállalatokon és pénzintézeteken át egészen a polgárokig, mindenkinek együtt kell működnie.

A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy agilis terveket kell készíteniük folyamataik szén-dioxid-mentesítésére és az éghajlati szempontokat be kell építeniük a döntéshozatalba. Ehhez azonban komoly változásokra lesz szükség. A McKinsey teljes jelentése ezen az oldalon érhető el.

Ne hagyd ki!