Vízhiány és aszály a búzaföldön.

A korábban gondokat okozó árvizek és belvizek helyett mára a vízhiány a legnagyobb megoldandó vízgazdálkodási probléma hazánkban. Az aszályokért azonban nem csak a klímaváltozás a felelős.


Nagyobb gond a vízhiány, mint a többletvíz

A hazai vízhiány volt az egyik vezető témája a napokban tartott vízgazdálkodási konferenciának. Váradi József, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke szerint a kevés víz problémája itthon már most súlyosabb, mint a sok víz kezelésének kérdésköre – számolt be róla az infostart.hu

"A vízkészletekkel való gazdálkodás képessége a fenntartható fejlesztés-fejlődés alapja. Ezt tényként támasztja alá, hogy a fenntartható fejlődés 17 célterülete közül a víz 15 célterület teljesítésének feltétele. A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz hármas tématerülete az, amit a vízgazdálkodás terén meg kell tudnunk oldani"

– mondta a szakember.

Az elnök szerint sok magyar szakember dolgozik a probléma megoldásán nemzetközi szinten is, azonban eddig csupán programokat dolgoztak ki a helyzet kezelésére - ideje lenne megvalósítani őket. Váradi József egyebek között kitért a települési vízgondokra, az öntözési lehetőségek korlátaira, a termálvíz túlhasználtságának félelmeire, vagy éppen a tavak és folyók esetében jelentkező vízhiányra, amely a természeti értékeinket, a mezőgazdaságot, vagy éppen a hajózást is fenyegeti.

"A számokat 30 éves távlatban már érdemes megnézni: kijelenthető, hogy a kifizetett aszálykárok értéke kétszerese az árvízkárokénak. Ezt valahogy nem vesszük észre, a fű alatt elmegy a magyar gazdaságban"

– vélekedett Váradi József hozzátéve azt is, hogy egyre nagyobb területen nehéz idehaza hozzáférni a vízkészletekhez.

Nem csak a klímaváltozás a felelős

Lang István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője is felszólalt az eseményen, aki külön kitért arra, hogy a hazai vízhiányért nem csak a klímaváltozás okolható.

"Az Alföld jelentős részén a vízkészlet azért érhető el nehezen, mert a kiskörei vízlépcső alatt a szabályozások nyomán olyan medersüllyedés történt, hogy annak sok helyen vízhiányos helyzet lett a következménye"

– hozta fel a példát Láng István. A szakértő emellett arról is beszélt, hogy a változó, gyakran szélsőséges éghajlati viszonyok hatására a folyóink „karakterisztikája” megváltozott, a középvízszintjük lesüllyedt.

"Vannak olyan területek, ahol nem tudunk biztosítani öntözővizet, ezért volt az a konfliktus, hogy a kutakból, a talavízből próbálták megoldani az öntözési problémákat, ami viszont természetesen a vízkészletek rovására is megy"

– tette hozzá a Vízügyi Főigazgatóság vezetője, aki ezek mellett aggodalmát fejezte ki az életterek kiszáradása, valamint több halastó víztározó-funkciójának elvesztése miatt is.

The Conversation

Ne hagyd ki!