Gyorsan elvezetik az országba áramló vizet a magyarországi folyók. Pedig a szakértő szerint egyre nagyobb szükség lenne rá, hogy a víz szétterítésével és természetes visszatartásával lassuljon a folyamat.
Túl sok vizet veszíthet Magyarország
Tavaly rekordméretű aszály sújtotta Magyarországot, és idén sem biztos, hogy elkerülünk egy hasonló időszakot. Emiatt is egyre sürgetőbb a korszerű vízgazdálkodás kialakítása, különösen a szárazsággal leginkább sújtott területeken. Igaz, jelenleg is zajlik több vízpótlási projekt, amelyek elsősorban a folyókban lévő víz átvezetését célozzák meg a száradó területekre – írja a WWF Magyarország.
A természetvédelmi szervezet szerint a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vízmegtartásra alkalmas területek kijelölésére és azok biztosítására annak érdekében, hogy a víz be tudjon szivárogni a talajba. Viszont ez a területhasználat átalakításával jár, ami azt jelenti, hogy néhány területen fel kellene hagyni az eddig alkalmazott termelési módokkal. Emellett a vízhiányos, illetve szárazodó területeken jobb lenne nem végezni nagy vízigényű termelőtevékenységet.
Szabályoztuk a folyókat
Hozzáteszik, folyóink szabályozottak, így rendkívül kicsi az azokat kísérő hullámtér, ami alkalmas a víz befogadására. Korábban természetes ártér volt az ország mai területének közel 23 százaléka. Azonban a folyószabályozások után ezen árterek 90 százaléka eltűnt. Tehát manapság ennyivel kisebb terület áll rendelkezésre a vízkincs fogadására.
A Duna vízgyűjtőjén élő folyókra van szükség, melyek nincsenek mindenhol árvízvédelmi töltések közé szorítva, és nem terheltek duzzasztógátakkal. A természetesebb folyók az emberek és az egész élővilág számára is több hasznot hoznak. Ma Magyarországon abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy „víznagyhatalom” vagyunk. Valójában csak a nagy folyóink közvetlen közelében beszélhetünk ilyesmiről, hosszan tartó szárazság esetén már ott sem
- nyilatkozta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.
A szakértő véleménye, hogy a vízkincs megtartása nem lehetséges az egykori árterek egy részének a visszakapcsolása nélkül a folyókhoz. Úgy látják, ehhez a mellékágak és holtágak visszacsatolása, valamint a parti kövezések felülvizsgálata és átalakítása szükséges. Második lépésként pedig az árvízvédelmi töltéseken kívüli, mély fekvésű és mezőgazdasági termelés szempontjából rossz adottságú területekre kellene eljuttatni a vizet, illetve onnan nem elvezetni.
Aggasztó vízhelyzet Európában
Egyébként a Grazi Műszaki Egyetem frissen publikált kutatása szerint 2018 óta jelen van az aszály Európa számos területén. Az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint pedig, mivel télen több országban jellemző volt a csapadékhiány, a tavaly jelentősen megcsappanó vízkészletek sokfelé nem tudtak helyreállni. Például Észak-Olaszországban, valamint Franciaország és Spanyolország egyes vidékein jelenleg is aggodalomra ad okot a vízhelyzet a lakossági felhasználásra, a mezőgazdaságra és az energiatermelésre szánt vízmennyiség tekintetében.
A JRC szerint emiatt Európa - különösen a mediterrán térség - idén is szélsőséges nyár elé nézhet. Az Európai Bizottság is úgy látja, a legmelegebb évszak néhol még szárazabb lehet, mint a korábbi években volt.
