Csontszárazak a földek az ország keleti felében
„Ha a kiskutyám elpusztulna, el se tudnám hantolni, olyan kemény a föld. Miközben téli aszály van, a Sárréten a csatornák üresek. Hiába a gazdák segélykiáltása, ha senki nem akarja meghallani” - dobta fel a sokakat érintő problémát a haszonagrar.hu-nak Társi László, a hajdú-bihari Nagyrábén élő gazda.

A korábbi tervek szerint a jelenlegi egy helyett három lefolyása lenne a sárréti térségnek. 

Vérlázító, hogy miközben a gazdatársakkal egyvégtében a téli aszállyal küzdünk, a földjeink mellett az immár állami fenntartású belvízcsatornák is valósággal ki vannak száradva. Hiába jeleztük a TIVIZIG-nek a problémát, az volt a válasz, hogy lesz víz a csatornákban, ha fizetünk érte. De miért is fizessünk azért a vízért, ami (miként Nagy István agrárminiszter szokta volt mondani) zavartalanul átfut az országunkon? A tárcavezető szerint éppen ezeknek a vizeknek a felfogása lenne a cél, hiszen köztudomású, hogy Magyarországon tavaly 5,049 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek, de mindössze a hazai mezőgazdasági területek 2 százaléka öntözhető. Annak idején a Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulás ilyenkor tavasszal azért tartott a csatornákban 1 méteres vizet. Az állami fenntartó meg egy szemet se. Mi ebben a logika?!

– dühöngött Társi gazda. „Az utóbbi két évben 10-12 kilométert kellett megtennünk azért, hogy a permetezőt megtankoljuk (és akkor még nem öntöztünk). Ez egyébként nemcsak a gazdák, hanem a vadásztársaság problémája is, hiszen ha a vadnak nincs hol innia, akkor a vetést legelve pótolja a szervezete számára a vízhiányt" – villantott fel egy másik aspektust a nagyrábéi termelő.

Engedélyhez kötött

A gazdák problémájával megkerestük Szegi Attilát, a TIVIZIG sajtóreferensét, aki az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkbe:

„Magyarországon az öntözési idény március 1-től október 31-ig tart. Erre az időszakra kell a vízszolgáltatóknak, köztük a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak (TIVIZIG) az állami műveken a rendelkezésre álló vízkészleteket az igények szerint az ügyfelek részére biztosítani. Az öntözés vízjogi engedélyhez kötött Magyarországon. A gazdálkodóknak az éves vízigényüket, a vízjogi engedély birtokában, az abban szereplő engedélyezett mennyiség erejéig minden év február 10-ig kell hivatalos úton bejelenteniük a vízügyi igazgatóság felé, hogy a vízszolgáltatás során kedvezményes díjtételekre legyenek jogosultak. Fontos, hogy a vízszolgáltatási időszakban a tényleges öntözési célú vízigényt (de más vízkivételi igényeket is), vagyis a konkrét megrendelést, minden esetben öt nappal korábban, külön írásban be kell jelenteni a vízszolgáltatónak. A TIVIZIG ugyanis 392 kilométer öntöző- és 930 kilométer kettős működésű csatornát üzemeltet a területén, ezért alapos tervezést és előkészítést igényel a meglévő vízkészleteknek a megfelelő helyre való juttatása. A mezőgazdasági célú vízszolgáltatás díjképzési rendjét a 115/2014. (IV.3) Kormányrendelet tartalmazza, a díjak mértéke tárgyévenként az öntözési idény kezdetére az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyásával van meghatározva."

Papíron jól mutat...

Nem újkeletű problémáról van szó. A Sárrét olyan hely, ahol a gazdálkodóknak két nagy problémájuk van: ha túl sok a víz (belvíz), és ha nincs víz az öntözőcsatornákban. Egy 2015-ben kelt újságcikk szerint már akkoriban arról tárgyaltak az érintett szakhatóságok és a gazdák képviselői, hogy el kell érni, hogy a jelenlegi egy helyett három lefolyása legyen a sárréti térségnek. A sárréti gazdálkodók, az érintett önkormányzatok a vízügyi szakemberekkel közösen dolgoztak ki vízrendezési tervet a gyakran belvíztől és aszálytól sújtott vidék kedvezőbb vízgazdálkodása érdekében. A terv részeként főként a meglévő csatornákra támaszkodva belvizes időszakban elvezetnék, nyári aszály idején pedig öntözésre használnák a csapadékot.

A jelenlegi rendszer problémája, hogy a komoly belvíztől sújtott Sárrétről csak egy irányba tudják elvezetni a vizet: az Alsó-Ó-Berettyón és a Hamvas-Sárrét csatornákon át éri el a Hortobágy-Berettyót, majd a Tiszát. Ha bel- és árvízveszély van, akkor lezárják a mezőtúri árvízi kaput, így nem folyik el a víz. Ezért az érintettek azt szeretnék, ha még két másik irányba is kormányozható lenne: a Kálló csatornába, illetve Szeghalom irányába. Így aszály idején az öntözési lehetőségek is javulnának. Noha a hét évvel ezelőtti tervek illeszkedtek ahhoz a kormányzati törekvéshez, miszerint minél több, az országon átfolyó vizet szeretnének a térségben tartani, s ezáltal a hazai vízgazdálkodás feltételein javítani, a Sárréten mind a mai napig egyirányú a vizek folyása. Ha az a korábbi elképzelés megvalósulna, 70-100 ezer hektárnyi belvizes területen rendeződne a helyzet, ami hozzávetőleg 100 ezer ember megélhetését segítené.

Töltődni, de mivel? 

Idén télen rendkívül kevés csapadék esett, így elmarad a talajok téli nedvességgel való szokásos feltöltődése. Ha marad a csapadékszegény időjárás, veszélybe kerülhetnek az őszi vetések. Az elmúlt 120 év egyik legszárazabb éve volt a 2021-es. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország délnyugati és északkeleti sarkait kivéve jelentős, 50-90 milliméternyi nedvesség hiányzik a felső egyméteres talajrétegből. Az ország jelentős részében 60-70 százalék körül áll a talajnedvesség jelen pillanatban a 100 centiméteres felső rétegben, ami ilyenkor általában magasabb szokott lenni, néhol elérve a 100 százalék körüli szintet is. Ezzel szemben most a főváros környékén, illetve az Alföld élszaki és nyugati részén a felső 20 centiméteres rétekben a talajnedvesség a kritikus 40 százalék közelébe került.

A szakértők szerint, bár az őszi vetések – a kalászosok és a repce is – egyelőre jó állapotban vannak, a talajok jelenlegi állapota miatt már egy rövidebb aszály is érzékenyebb veszteséget okozhat a növénykultúrákban. Vagyis nagy a kockázata annak, hogyha a következő hónapokban, tavasszal és nyár elején szárazabb időszak fog beköszönteni, hogy a szokásosnál is rosszabban fogják átvészelni ezt az időszakot, miután nincsenek tartalékok a talajban, illetve kevesebb annál, ami ideális lenne. A megoldás az öntözés lehet, ami viszont meglehetősen összetett kérdés. A mezőgazdasági területek öntözése óriási beruházás, költséges feladat, hiszen számos feltételnek kell megfelelnie annak, aki öntözni szeretne. Nem is csoda, hogy jelenleg mindössze a hazai mezőgazdasági terültek 2 százalékán végeznek ilyen tevékenységet. Magyarországon tavaly 5,049 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek, ezek 82 százaléka szántó volt.


The Conversation

Ne hagyd ki!