Üzemelő szénerőmű, amely épp szennyezi a környezetet, füst száll fel a kéményekből
Az Urgewald és a Reclaim Finance kampánycsoportok több mint két tucat nonprofit szervezettel karöltve nagyszabású kutatást végeztek. Arra voltak kíváncsiak, környezetvédelmi ígéreteik ellenére mekkora összegekkel támogatták a szénipart a világ nagyobb bankjai 2019 óta. Kapaszkodjatok.


A piszkos 12

A napokban publikált kutatásból kiderült, hogy a világ kereskedelmi bankjai 2019 januárja és 2021 novembere között körülbelül 1,5 billió dollárt, azaz nagyjából 472 500 milliárd forintot mozgósítottak a szénipari vállalatok, kezdeményezések számára.

Hat ország - az Egyesült Államok, Kína, Japán, India, Kanada és az Egyesült Királyság- pénzügyi intézményei felelősek a szénfinanszírozás és -befektetések több mint 80 százalékáért.

Ami még aggasztóbb, az az, hogy a teljes, csillagászati összeg 48 százalékáért mindössze 12 bank felelt.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a „piszkos tizenkettő” közül 10 pénzintézet tagja az ENSZ által tavaly létrehozott Net-Zero Banking Alliance (NZBA = nettó zeró kibocsátású banki tevékenységet célzó szövetség) kezdeményezésnek, melynek elsődleges célja a fenntarthatóság előmozdítása.

A top 3 „szénhitelező” a japán Mizuho Financial, a Mitsubishi UFJ Financial és az SMBC Group, őket követi sorban a Barclays és a Citigroup.

Ezeket a pénzintézeteket minden oldalról nyomás alá kell helyezni: legyen szó civil társadalmi szervezetekről, pénzügyi szabályozó hatóságokról, ügyfelekről és progresszív befektetőkről. Ha nem szüntetjük meg a szén finanszírozását, az a végünket jelenti. A bankok szeretnek azzal érvelni, hogy segíteni akarnak szénipari ügyfeleik kizöldülésében, de a valóság az, hogy szinte egyik vállalat sem teszi meg a kellő lépéseket az átállás érdekében. És nem is igazán motiválja őket semmi, amíg a bankárok továbbra is kiállítják a csekkjeiket

– mondta Katrin Ganswindt, az Urgewald pénzügyi kutatási részlegének vezetője.

Mi a helyzet a befektetőkkel?

A kutatás csaknem 5000 intézményi befektetőt is azonosított, amelyek összesen több mint 1,2 billió dolláros részesedéssel rendelkeznek a széniparban. Közülük a 24 legnagyobb befektető felel az említett összeg 46 százalékáért. A Blackrock és a Vanguard amerikai befektetési óriások a bizonyultak a két legnagyobb intézményi befektetőnek.

Senkit ne tévesszen meg, hogy a BlackRock és a Vanguard tagja a Zero Asset Managers (nettó zéró vagyonkezelők) kezdeményezésnek. Ez a két intézmény nagyobb mértékben felel az éghajlatváltozás felgyorsításáért, mint bármely más intézményi befektető világszerte

– mondta Yann Louvel, a Reclaim Finance politikai elemzője.

Hozzátette, „ijesztő” látni, hogy a nyugdíjalapok, vagyonkezelők, befektetési alapok és más intézményi befektetők még a klímavészhelyzet kellős közepén is a széntársaságok mellett tették le voksukat.

A klímaváltozás „áráról”, illetve az olajvállalatok szerepéről korábban EBBEN, EBBEN és EBBEN a cikkünkben írtunk részletesebben.

The Conversation

Ne hagyd ki!