kislány és anyukája mézeskalácsházikót készítenek
Fotó: Shutterstock

"Kakiló rönk" és egyéb környeztkímélő karácsonyi ajándékok

A karácsony rengeteg hulladékot termel: ez az az időszak, amikor a tömeges fogyasztás és a vele járó pazarlás megdöbbentően nyilvánvalóvá válik. Megvizsgáltunk néhány olyan hagyományos ajándékozási szokást a világ minden táján, amelyek csökkenthetik a fogyasztói túlzásokat.


A britek átlagosan 388 fontot (206 ezer forintot) költenek ajándékokra. De nagyjából 23 millió ajándék kerül a szeméttelepre, ha vége a karácsonynak. Az ünnepi időszakban a háztartások körülbelül 30%-kal több szemetet dobnak ki világszerte − ami 1,4 millió tonna szén-dioxidnak felel meg −, mint az év bármely más időszakában. A becslések szerint ebben benne van 365 ezer km csomagolópapír is, ami elérne egészen a Holdig − ez riasztó adat, tekintve, hogy 1 kg papír előállítása 3,5 kg CO2-t bocsát ki. (Az idei legnépszerűbb ajándékokról egyébként itt írtunk).

Bár idén még hamarabb tört ki az ünnepi vásárlási láz − itt írtunk erről −, a karácsonyi ajándékozásnak és díszítésnek nem kell pazarlónak lennie. A világon számos olyan hagyomány létezik, amelyekben a gyerekek és felnőttek fenntartható ajándékokat és környezetbarát ünnepi díszeket készítenek.

Vegyük például a süteménysütést, aminek az a lényege, hogy közösen éljük át a készítés örömét. A karácsonyi sütik sütése eredetileg skandináv hagyomány. A norvégiai Bergenben például minden évben felépítik a világ legnagyobb mézeskalácsvárosát. A sütemények mellett mézeskalácsházikót (pepperkakehus) is készítenek – kisütik a tésztát, olvasztott cukorral „összeragasztják" a darabokat, majd színes édességekkel és csokoládéval díszítik fel. A házi készítésű ételajándékok nemcsak finomak, hanem fenntarthatóak is, mivel nem termelnek hulladékot.

A spanyolországi Katalóniában a karácsony előtti időszak egyik fő látványossága a Caga Tió (vagy - ne szépítsük- „kakiló rönk") − egy üreges rönk, mosolygós arccal, pálcika lábakkal és vidám piros sapkával, melyet a családok december 8-án vesznek elő. A gyerekek „etetik" a fatörzset − turrónnal (katalán nugát), csokoládéval, aszalt gyümölccsel −, amíg el nem jön a karácsony, amikor pálcikákkal ütögetik, és énekelve „bátorítják", hogy ajándékokat kakáljon ki (amelyeket a felnőttek csempésznek bele, amikor a gyerekek nem látják). A szokás egy téli pogány hagyományból fejlődött ki, amikor a hegyekben kerestek egy nagy farönköt, amelyet hazavihettek a kandallóba. Karácsony végeztével egyes családok úgy döntenek, hogy megtartják a rönköt, és a következő évben újra felhasználják, mások elégetik.

A filippínók karácsonykor hagyományosan parolokat, csillag alakú lámpásokat akasztanak ki az ablakokba − ez a szokás több száz évre nyúlik vissza, a spanyol gyarmati korszakig, amikor a Simbang Gabi karácsony előtti ünnepen a hajnali misékre a templomba vezették a hívőket. A parolok a betlehemi csillagot jelképezik, és a reményt, a hitet, valamint a fény győzelmét a sötétség felett.

A családok minden évben elkészítik saját színes csillagaikat bambuszrudakból és papírból, a gyerekek pedig az iskolában tanulják meg összerakni őket. Minden filippínó tudja, hogyan kell parolt készíteni. Ragasztópisztollyal ragasztják össze a rudakat, majd fényes krepp-papírral vonják be őket. A biológiailag lebomló celofán is népszerű anyag a parolákhoz, de a műanyagot érdemes elkerülni. Ilyenek például a csillámok is, mivel alumínium és műanyag keverékéből állnak, és kis méretük miatt a mikroműanyagok kategóriájába tartoznak. A csillámok helyett homok, sók, színes magvak és más természetes anyagok használatát javasolják.

A környezetbarát dekorációk és ajándékok nem csak a karácsonyra korlátozódnak. Indiában például a hinduk minden augusztusban megünneplik a Raksha Bandhant. A testvérek közötti kötelék tiszteletére rendezett ünnepen a lányok rakhit − selyem- vagy pamutkarkötőt − kötnek a testvéreik csuklójára, hogy boldogságukért és jó egészségükért imádkozzanak. Cserébe a testvérek megfogadják, hogy megvédik a nővéreiket. A rakhikat gyakran házilag készítik, vagy olcsón megvásárolhatók a boltban.

Egy másik ázsiai fesztivál, amely fenntartható ajándékozási hagyományokkal rendelkezik, a Kodomo no Hi, vagyis a japán gyermeknap, amelyet május 5-én ünnepelnek. Ez az évnek az az időszaka, amikor igazán jó az időjárás és hihetetlenül kék az ég. A koinoborikat, a papírból vagy szövetből készült nagy szélzsákokat kifeszítik. A zászlók ponty alakúak – ami az erő és a bátorság szimbóluma, −, és azért lobogtatják őket, hogy sok sikert kívánjanak a gyerekeknek az életükhöz.

Forrás: BBC

The Conversation

Ne hagyd ki!