Arcmaszkot húzott a Föld bolygó a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében
Fotó: Shutterstock

Teletömtük műanyag szeméttel az óceánokat a járványban

Amerikai és kínai kutatók megvizsgálták, hogyan alakította át a koronavírus járvány a világ országainak műanyagtermelését. Aggasztó eredmények születtek.


Kesztyűk, maszkok, védőfelszerelések

Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának folyóiratában publikált, „A világjárványhoz kapcsolódó műanyaghulladék nagysága és hatása" című kutatásból kiderült, hogy:

  • az elmúlt másfél évben 193 ország összesen nyolcmillió tonna koronavírus-járványhoz köthető hulladékot (maszkok, védelmi felszerelések, egyszer használatos műanyagok) állított elő
  • ebből közel 26 ezer tonna szennyezett hulladék az óceánokban kötött ki, amelynek jelentős része a partokra sodródott
  • a koronavírushoz köthető hulladék 87 százaléka a világ kórházaiban keletkezik
  • az országok nem képesek hatékonyan feldolgozni a hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot
  • a nyolcmillió tonna szemét 72 százaléka Ázsiából származik
  • az egyszer használatos műanyaghulladék nagy részét a folyók szállítják az óceánokba, amelynek 79 százalékáért 10 folyó okolható
  • a három legszennyezettebb folyó sorrendben a Shatt al Arab, az Indus és a Jangce
A COVID-19 világjárvány megnövekedett keresletet eredményezett az egyszer használatos műanyagok iránt, ami fokozott nyomást gyakorol az amúgy is kontrollálhatatlan globális műanyaghulladék-problémára.

-összegezték a problémát Yiming Peng, Peipei Wu, Amina T. Schartup, és Yanxu Zhang kutatók.

Meg lesz a böjtje

A kutatók rávilágítottak, hogy a pandémia idején óriási volt a kereslet a vírus ellen védelmet nyújtó felszerelésekre, egyebek között a maszkokra, kesztyűkre, védőruhákra. Ez teljesen természetes, a valódi gondot az jelenti, hogy ezek az eszközök jellemzően olcsó és tartós műanyagokból készülnek. Egyes becslések szerint 2020-ban 1,56 millió darab arcmaszk került az óceánokba. A jelentés szerint ezek a műanyag termékek veszélyeztetik a tengeri élővilágot, valamint hosszú távú problémákkal fenyegetik a part menti környezetet és az ökoszisztémát.

Bár gyaníthatóan nagy, a világjárványhoz kapcsolódó, helytelenül kezelt műanyaghulladék pontos mennyisége és hatása egyelőre ismeretlen

- áll a jelentésben.

Viszonyításképp a pandémiát megelőző 2019-es évben a Mineroo Alapítvány elemzése szerint összesen több mint 130 millió tonna műanyaghulladék keletkezett a Földön, amelynek 55 százaléka 20 vállalattól származott. Ezek egy részét elégették, vagy lerakókban elraktározták, sokszor azonban a környezetben, többnyire az óceánokban kötöttek ki. EBBEN A CIKKÜNKBEN megtalálod a top 20-as listát, amelyen négy európai, három észak-amerikai, egy latin-amerikai, 11 ázsiai és egy közel-keleti cég található.

A szóban forgó vállalatokat többnyire a világ legnagyobb és legbefolyásosabb bankjai támogatják. Ilyen például a Citigroup, a JPMorgan, a Barclays, a HSBC és a Bank of America.

Ne hagyd ki!