Vészesen fogy a világon létünk alapja, vagyis a termőföld. Az ENSZ becslése szerint 60 éven belül a talajerózió katasztrofális méretet ölthet, és ez nemcsak az élelmiszerellátásra lesz hatással, hanem a klímaváltozást is negatív irányba löki.
A globális élelmiszerellátás bázisa 95 százalékban a termőtalaj.
Több millió hektár
Már most is vannak olyan területek, ahol erodálódott a talaj felső része, a termőtalajréteg – mondta Jo Handelsman, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora a CNBC-nek.
A talajerózió következményeként 2050-re összesen 23 billió dollárra tehető az élelmiszertermelésben és az ökoszisztémában keletkező kár, valamint az ennek nyomán kieső jövedelem
– derül ki a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményből.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének szakértője, Ronald Vargas elmondta: a globális jelentésben tíz, talajjal kapcsolatos veszélyt sorolnak föl, ezek közül az első számú a talajerózió, mert az mindenütt előfordul.
Az erózió 2050-re a gabonatermő területek 10 százalékát érintheti világviszonylatban, ami
több millió hektár termőföld eltűnését jelenti.
Ez nemcsak az élelmiszerellátásra, hanem az ivóvízkészletre és a biodiverzitásra is hat.
A megoldás: regeneratív biogazdálkodás
Sőt, a termőföld a klímaváltozás csillapításában is szerepet játszik. A talajban több mint háromszor annyi szén van, mint a föld légkörében, és négyszer annyi, mint az összes élőlény, növény és állat szervezetében összesen.
A talaj az élőhelye a bolygóra jellemző biodiverzitás több mint negyedének. Minden egyes gramm földben több millió, baktériumokhoz és gombákhoz tartozó sejt van, amelyek fontos szerepet játszanak minden ökoszisztéma- szolgáltatásban
– mondta Reza Afshar, a Rodale Intézet vezető kutatója. A pennsylvaniai intézet a modern biogazdálkodás bölcsője.
Az intézetben a talaj egészségének javítását illetve újjáépítését célzó projektettel foglalkoznak. Van olyan kísérletük, amely 42 éve folyamatban van. Ez a leghosszabb ideje tartó kutatás az észak-amerikai bio- és hagyományos gazdálkodás összehasonlítására.
Arra jutottak, hogy aszály idején a regeneratív biogazdálkodás
- 40 százalékkal hatékonyabb, vagyis ennyivel nagyobb terméshozamot eredményez,
- a gazdák számára nagyobb profitot biztosít, és
- ugyancsak 40 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsát a légkörbe a hagyományos gazdálkodáshoz képest.
A Rodale Intézet szerint a termőföld összes aspektusát figyelembe kell venni az egészséges talajnál: a kémiai, fizikai és biológiai jellemzőknek mind 100 százalékos állapotban kell lenniük ahhoz, hogy egészséges étel kerüljön az asztalra.
A magyarországi termőföld réteg kopásáról ebben a cikkben írtunk.
