Tartozásai rendezésére, banki hitelei törlesztésére fordítaná a többség a 2021-ben befizetett, majd az államtól visszakapott személyi jövedelemadóját. De jó ötlet ez?
Kockázatos változó kamatozás
Kezdjük egy általános igazsággal: minden olyan esetben jó pénzügyi döntés lehet egy hitel elő- vagy végtörlesztése, amikor a rendelkezésre álló pénzt nem tudjuk a hitelkamatot meghaladó hozammal fialtatni. Vagyis a döntést alapvetően meghatározza az adott hitel kamatszintje, valamint a viszonylag kis kockázattal elérhető hozamok alakulása.
Az aktuális hitelkamat persze nem feltétlenül mérvadó, hiszen például egy változó kamatú kölcsön esetében ez módosulhat, ami a jelenleg egyértelműen emelkedést jelent. A 3 és a 12 havi BUBOR például 2021 év eleje óta 3,76, illetve 4,08 százalékponttal lett magasabb (2022. február 9.), emiatt minden olyan hitel ennyivel drágult, amelynél ezek valamelyike a referenciakamat.
Egy 4 évvel ezelőtt felvett 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású lakáshitelnek - ahol 10 millió forint a fennálló tőketartozás, a futamidőből pedig 10 év van még hátra - egy 3 százalékos kamatemelkedés 14 ezer forinttal emelné meg az eredeti havi törlesztőjét, míg 5 százalék már 29 ezer forint plusz kiadást jelentene!
Az 1, 3 vagy 12 havonta átárazódó hitelek tehát komoly kamatkockázatot jelentenek, így az elő- vagy végtörlesztés a jelen helyzetben erősen javallott.
Jobb befektetni, mint törleszteni
Némileg más a helyzet egy hosszú – például 10 éves – kamatperiódusú vagy végig fix hitelnél, hiszen, ha valaki 4,5-5 százalékos kamattal vett fel ilyet, akkor ennél most állampapírral is magasabb hozamot zsebelhet be. Az előbbiek még inkább igazak az államilag támogatott hitelekre, hiszen ezek a piaci termékeknél is kedvezőbb feltételekkel igényelhetők. A maximum 3 százalékos kamatú csok – családi otthonteremtési kedvezmény – hitel kamata például igazi főnyeremény, ráadásul a futamidő végéig fix, így a kamatkockázat miatt sem kell aggódni.
Eközben a fix kamatú MÁP Plusszal például 5 éves futamidő alatt évi 4,95%-os kamat érhető el, míg az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír most 5,85, illetve 6,6 százalékos hozamot termel az első időszakban. Ez utóbbinál természetesen számolni kell az infláció várható mérséklődésével, ám mivel maga az MNB inflációs célja is 3 százalék körül van, az ezen felül fizetett 0,75-1,5%-os kamatprémium miatt ennél alacsonyabb hozammal aligha számolhatunk.
Óvatosan a Babaváróval!
A csok hitelnél is kedvezőbb – maximum 2,5 százalékos fix kamatú – feltételekkel igényelhető, kizárólag energiatakarékos új építésű ingatlanok vásárlására igényelhető zöld lakáshitelt még kevésbé érheti meg előtörleszteni, míg egy kamatmentes konstrukció esetében ez kifejezetten hátrányos lehet pénzügyileg. Kamatmentes például a Zöld Otthon Program keretében igényelt csok hitel – ami gyerekszámtól függően akár 10-15 millió forint is lehet -, de a Babaváró támogatást is ide sorolhatjuk.
A Babavárónál egyébként is érdemes óvatosnak lenni. Ha ugyanis az első 5 évben az eredeti tartozás összegének 50%-át meghaladó előtörlesztés történik – és nem született még gyerek -, akkor az erre a részre addig igénybe vett kamattámogatást egy összegben kell visszafizetni!
Ennek ellenére előfordulhat, hogy mégis érdemes megtenni, akkor például, ha már biztosak vagyunk benne, hogy nem születik gyerek az öt éves türelmi időn belül, esetleg el fogunk válni, vagy külföldre költözik a család, emiatt pedig megszűnik a magyarországi lakcímünk. Ezekben az az esetekben az addig igénybe vett kamattámogatást ugyanis mindenképpen vissza kellene fizetni, ez pedig az idő előrehaladtával csak hízni fog.
Mennyi van hátra a futamidőből?
Nem csak a kamat nagysága, hanem a hátralévő futamidő is befolyásolhatja az elő- vagy végtörlesztéssel elérhető pénzügyi előnyt. Hiába változatlanok ugyanis a törlesztőrészletek a kamatperiódus alatt – a végig fix hiteleknél a futamidő végig azonos összeget kell fizetni – a kezdeti időszakban ennek túlnyomórésze a kamatra megy. A futamidő vége felé azonban egészen más az arány, így minél később történik a dolog, annál kevesebb jövőben fizetendőkamatot spórolhatunk meg. Ha például most vennénk fel 20 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre, végig fix 6 százalékos kamattal, akkor induláskor a 143 ezer forintos havi törlesztőből 100 ezer forint menne a kamatra, míg a tőketartozás csak 43 ezer forinttal csökkenne. A 220. hónapban azonban már csak 14 ezer forint belőle a kamat, míg a többi a tőkébe menne.
A futamidőt vagy a törlesztőrészletet csökkentsük?
Amennyiben úgy döntöttünk, hogy egy vagy több hitelünket előtörlesztjük, akkor még egy fontos kérdésben döntenünk kell: a havi törlesztőt csökkentjük – miközben a futamidő változatlan marad -, vagy fizetjük tovább a jelenlegi részleteket, és inkább a futamidőt rövidítjük le. Elsőre egyértelműen csábítóbb az előbbi megoldás, ám pénzügyileg előnyösebb a futamidőből lefaragni.
Egy példán keresztül azonnal be is mutatjuk, hogy miről van szó. Tegyük fel, hogy négy évvel ezelőtt felvettünk 30 millió forint lakáshitelt végig fix 5,13%-os kamattal. Ennek a havi törlesztője 200.700 ezer forint, az aktuálisan fennálló tőrketartozás pedig 26.120.000 forint jelenleg. Ezt szeretnénk most 5 millió forinttal előtörleszteni.
Amennyiben a futamidő marad, akkor ennek hatására 161 474 ezer forintra csökken a havi fizetni való, ami teljes visszafizetésben 7,5 millió forint megtakarítást jelentene. Amennyiben a havi törlesztőt változatlanul hagyjuk, és inkább a futamidőt faragjuk le 188 hónapra, akkor máris 10,4 millió forinttal kevesebbet kell összeségében visszafizetni a bank részére.
Persze nem feledkezhetünk meg az infláció hatásáról sem, hiszen, ha olyan dologra költjük a hiteltörlesztésen megspórolt pénzt, aminek az ára jelentősen fel fog menni, akkor ez erősen árnyalhatja a képet.
(A cikk a Haszon magazin 2022. márciusi számában jelent meg!)
