Március 1-jén indult el az OpenSuperQPlus (Open Superconducting Quantum Computers) nevű projekt, ami egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztésére irányul, és amelyben a Wigner Fizikai Kutatóközponttal együtt a BME is részt vesz.
A szóban forgó program 10 európai ország 28 kutatópartnerét egyesíti a már említett kvantumszámítógép kifejlesztése érdekében.
Érdemes pár szót ejteni a magyarok szerepéről a kutatásban, ugyanis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara a Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködve nyújt kutató elméleti támogatást a program alatt: a Dr. Asbóth János Károly és Dr. Pályi András egyetemi docensek által vezetett kutatások a kvantumos hibajavítás megvalósítási módjai és hibatűrő számítások mellett a csapat a kvantumszámítógép működéséhez szükséges programokat is fejleszti.
Az OpenSuperQPlus az OpenSuperQ projekt folytatása, amelynek keretében március elsejétől a közös munkába kapcsolódik Franciaország, Hollandia, Finnország, Németország, Svédország és a kvantumkutatással foglalkozó több startup is, hazánk mellett. A projekt hét éves együttműködésben számít a kutatói csapatok munkásságára, amelynek várható eredménye egy 1000 kvantumbites kvantumszámítógépes rendszer kifejlesztése
– írták a közleményben.
A sajtóanyagban ezután kifejtették, hogy a projekt két részből áll: az első fázisban, a következő 3,5 évben több hardver- és szoftverértékelő rendszert és először egy 100 kvantumbites kvantumszámítógépet hoznak létre a speciális alkalmazások működtetéséhez. Ezután jön a második fázis, amely során az 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszer kritikus komponenseivel és a továbbfejlesztés technológiai irányvonalainak meghatározásával foglalatoskodnak majd a szakemberek.
Kiemelték, hogy a programnak hosszabb távon igen nagy jelentősége lehet, ugyanis a kutatás eredményei a vegyipar, az anyagtudomány, az optimalizálási kihívások és a gépi tanulásban történő kvantumszimuláció területein hozhatnak jelentős változásokat a jövőben.
Az OpenSuperQPlus projekt működését az Európai Unió a Horizon Europe keretprogram tematikus alapjából 20 millió euróval támogatja. A BME Természettudományi Kara a projekt első fázisának időszakára 274 ezer euró, azaz mintegy 100 millió forintos támogatásban részesül, amelyet tudományos kutatási tevékenységére fordíthat
– áll a közleményben.
A kvantumtechnológia eleve nem áll távol a Műszaki Egyetem portfóliójától, ugyanis a BME idén ősszel fizikus-mérnök képzést indít, melynek keretében a hazai és külföldi hallgatók a kvantumtechnológiai, illetve nanotechnológiai kutatás-fejlesztéshez szükséges tudást sajátíthatják el. Külön érdekesség, hogy ez lesz első ilyen típusú egyetemi képzés Magyarországon.
Nagyon úgy tűnik, hogy Európa egyfajta „kvantumlázban” ég, ugyanis a The Next Web nemrégiben arról számolt be, hogy egy új, 15 millió eurós alap indult, amely a hollandiai kvantumtechnológiai kutatások kockázati tőkebefektetésre alkalmas startupokká történő átalakulását segíti.
Az alap a kvantumszektor egész területén működő vállalatokba tervez befektetni, beleértve a hardver-, érzékelő-, összefonódási és szuperpozíciós technológiákat, valamint a kommunikációs és alapvető ellátási komponenseket.
