Újabb komoly problémák a hazai egészségügyben

A hazai egészségügyet értintő súlyos problémákra hívták fel a figyelmet az orvosi és a szakdolgozói szakmai szervezetek. A MOK és a MESZK az ellátórendszer működésképességének megőrzése érdekében tett javaslatokat 12 pontba szedte.



Komoly problémákkal nézhet szembe az egészségügy

Felhívást tett közzé a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Ebben egyebek között arról írnak, hogy már járvány előtt is „széttagolt, rossz hatásfokkal működő magyar egészségügy” többszörös nyomás alatt áll, és évtizedek óta a legnehezebb időszakát éli.

Az új szolgálati jogviszonyukat például katonásnak, és az egészségügy számára idegenek nevezik. Nehezményezik továbbá azt is, hogy az utóbbi időben nem korszerűsödött az egészségügyi ellátórendszer sem. Hiába emelkedtek jelentősen az orvosi alapbérek is, ha mindeközben munkaerő ellátási és fenntarthatósági problémák születtek.

„Elmaradt a kellő nagyságú – az orvosokéhoz hasonló megbecsülést kifejező – szakdolgozói bérfejlesztés, ami az ellátórendszeren belül tovább fokozta a feszültségeket. Egyrészt a növekvő béraránytalanság, másrészt a növekő szakdolgozó hiány miatt”

– hívja fel a figyelmet a problémára a két szervezet.

A járványkezelésre vonatkozóan a második hullámtól rendszeresen késve érkeztek meg a korlátozó intézkedéseket, a döntések pedig kerülték a politikai kockázatokat. Az esetszámok növekedése különösen nagy terhet rótt az ellátórendszerre. A közleményben továbbá szó esik arról is, hogy fontos adatokat sem hoztak nyilvánosságra a pandémia kezelésével kapcsolatban.

Az említett okok miatt továbbá a magánellátások szerepe erősödött az elmúlt években idehaza. Az viszont a közellátástól szívja el munkaerőt, így veszélyeztetve az utóbbi működését. A magánegészségügyet ráadásul nem mindenki tudja megfizetni. A szakmai szervezetek szerint ráadásul az országnak nincs két egészségügyre elegendő személyi és pénzügyi forrása.

A MOK és a MESZK szerint szükség van az ápolásba való befektetésre, több magasan képzett ápolóra és a szakdolgozók jogainak védelmére is azért, hogy az egészségügy megfeleljen a szükségleteknek.

„Az egészségügyben dolgozók rendkívül sokat szenvedtek a járvány alatt. Szükségtelenül ki voltak téve a vírusnak, szembesültek a lakosság támadásaival, rendkívüli munkaterheléstől szenvedtek, és továbbra is alulfizetik és alulértékelik őket. Ha a kormányok továbbra is halogatják az egészségügyi munkaerőbe való befektetést, az mindenhol az egészségügyi rendszerek rovására megy”

– áll a felhívásban.

Javaslatok a helyzet javítására

MOK és a MESZK továbbá 12 pontban gyűjtötte össze, hogy szerintük az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megőrzése érdekében mely lépések elengedhetetlenek a közeljövőben. Ezen pontokat röviden mi is közöljük:

  1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése.
  2. Szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
  3. A járványkezelés hibáinak a feltárása a szakmai szervezeteket bevonásával.
  4. Járványkezelés adatainak nyilvánosságra hozatala.
  5. A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ visszaállítása.
  6. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
  7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez, valamint a titkosított reformtervek publikussá tétele.
  8. Az új rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia.
  9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
  10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
  11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása.
  12. Meg kell valósítani a közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését.

Az említett pontok érdekében azonnali szakmai párbeszédet kezdeményez a MOK és a MESZK.

The Conversation

Ne hagyd ki!