Orosz-kanadai ifjú milliárdos korunk új Robin Hoodja, egy apró különbséggel

Orosz-kanadai milliárdos korunk új Robin Hoodja, egy apró különbséggel

Vitalik Buterin alig 19 éves volt, amikor megalkotta az Ethereumot. A most 27 éves géniusz a világ legfiatalabb kripto-milliárdosa. A nem mindennapi életút mögött rengeteg tanulás, lemondás, és jótékonykodás áll. Nézzük, hogyan vált az orosz-kanadai tini korunk modern Robin Hoodjává.


Vitalik Buterin 2011-ben, 17 évesen találkozott először a Bitcoinnal. Ahogy számos más Bitcoin-hívőt, úgy Buterint is lenyűgözte a kriptovaluta mögött rejlő technológia. Akkoriban elég meseszerű elképzelése volt a világ pénzügyi folyamatiról. Mindenféle kormányzati szabályozást és vállalati befolyást eredendően gonosznak gondolt. Nagyjából úgy vizionálta a döntéshozókat, mint a Simspson Családból ismert Mr. Burns-t (ő volt az ismert sorozat kapzsi üzletembere). Aztán persze az idő múlásával egyre jobban benőtt a feje lágya, és ezzel együtt a technológia iránti szenvedélye is fokozódott. Úgy gondolta, a Bitcoin mögött álló decentralizált blokklánc hálózatok jelenthetik a megoldást a „nagykutyák" és a „kisemberek" közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére.

Hosszú út hazáig

2011-ben indult el a kriptovaluták rögös útján. Ekkoriban, az egyetemi évei alatt indította útjára a Bitcoin Magazine-t. Beleásta magát a világ elsőszámú kriptovalutájának technológiájába, és rájött, hogy bár zseniális megoldáson alapul a Bitcoin, sokkal több mindent ki lehetne belőle hozni. 2013-ban otthagyta a sulit, és felhúzta a hétmérföldes csizmáját. 6 hónapon keresztül járta a világot, hogy minél több Bitcoin-fejlesztővel konzultálhasson. Az utazása során rájött, a Bitcoin borzalmasan limitált eszköztárral rendelkezik.

Végül 2013 novemberében megalkotta (többedmagával) az Ethereum blokkláncot.

Na de mi a különbség?

A Bitcoin alapvetően a peer-to-peer fizetési rendszeréről ismert. Ez nagyjából annyit tesz, hogy az érintett informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. Tehát nincs egy központi szerver, így a pénzügyi tranzakciók egy elosztott, decentralizált hálózaton mennek végbe. Nincs szükség semmilyen kormányzati vagy pénzintézeti közvetítőre, így egyfajta hatalomátcsoportosítás valósul meg. Vitalik Buterin ezt vitte tovább.

Az Ethereum nemcsak tranzakciókat képes végrehajtani, hanem egész applikációk építhetők rá. Például közösségi média platformok, vagy pénzügyi eszközök. Sőt, az okos szerződéseknek köszönhetően NFT-ket is képes üzemeltetni a hálózat. Nagyjából úgy viszonyul egymáshoz a két technológia, mint egy hagyományos számológép egy modern okostelefonhoz. A számológép tökéletesen ellátja azt az egy feladatot, amire tervezték, a felhasználók azonban általában többre vágynak egyszerű számításoknál. Az Ethereum ebben a hasonlatban az okostelefon, amire könnyedén letölthető egy számológép-applikáció, és mellette még rengeteg dologra használható.

Félelem és rettegés 2013-ban

Amikor megalkottam az Ethereumot, az első gondolatom az volt, hogy oké, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, és hamarosan legalább 5 profi kriptográfus fog betámadni, hogy milyen korlátolt vagyok, hogy nem látom a rendszer egyértelmű hibáit. Megdöbbenve tapasztaltam, két hét elteltével semmi ilyesmi nem történt

-nyilatkozta Buterin pár évvel később.

Az a helyzet, nemhogy nem kritizálta senki a fejlesztését, hanem mára a világ második legértékesebb kriptovalutájává nőtte ki magát az Ether, amelynekinek piaci értéke már túlszárnyalta a 400 milliárd dollárt (114 400 milliárd forint). Az óriási sikernek köszönhetően Vitalik Buterin 27 évesen a világ legfiatalabb kripto-milliárdosává vált.

A fiatal zseni nem fukarkodik a vagyonával, nemrég 1 milliárd dollárt (286 milliárd forint) adományozott India koronavírus-segélyalapjának. Robin Hood semmit nem tartott meg magának. A legenda szerint.


Ne hagyd ki!