Eddig sem volt fényes a magyarok idegennyelv-ismerete, és csak romolhat a helyzet
Fotó: Shutterstock

Nagyot drágultak a nyelvvizsgák

A drágulás nem okozott nagy meglepetést a szakértői körökben, hiszen a kata átalakulásával, a felsőoktatási nyelvvizsga-amnesztiával, a nyelvvizsga-kötelezettség megszűnésével és az elszálló energiaárakkal is szembe kellett néznie a szektornak a közelmúltban.


Drágul a nyelvvizsga

Tízezer forinttal is többe kerülhet egy középszintű nyelvvizsga jelenleg, mint egy évvel korábban. Idén kétszer is áremelést eszközölt számos nyelvvizsgaközpont.

Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője és a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a drágulást korábban azzal magyarázta, hogy a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket.

Az Eduline szerint az ELTE Origo Nyelvi Centrum 35 ezer forintról két lépcsőben 45 ezerre emelte a B2-es, komplex nyelvvizsga díját egyetlen éven belül. A Language Certnél pedig 47 900 forintba kerülhet ugyanez. Az Euroexam is mintegy 10 ezer forinttal növelte az említett vizsga árszintjét éves alapon (most 49 900 forintba kerül), de a Cambridge középfokú nyelvvizsgája sem lett olcsóbb, hiszen 55 ezer forint.

Ráját a rúd a szektorra

A drágulás okai között szerepelhet, hogy a koronavírus-járvány alatt néhány hónapra szinte teljesen leállt a nyelvvizsgáztatás és a személyes nyelvoktatás. Emellett az sem tett jót az üzletnek, hogy a nyelvvizsga-amnesztia miatt nagyjából 110 ezren megkaphatták a diplomájukat a szükséges nyelvvizsga nélkül is.

Mi sem bizonyítja jobban a nyelvoktatás visszaesését mint az, hogy 33 ezren tettek nyelvvizsgát 2020 második félévében. 15-16 ezerrel kevesebben, mint 2019 azonos időszakában. Éves szinten pedig majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma.

Az sem könnyített a nyelvoktatással foglalkozó vállalkozások életén, hogy korábbi formájában megszűnt a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata. A nyelvoktatók és a vizsgáztatók egy része ezt az adózási lehetőséget használta. A változás legalább 30 százalékos adóemelkedést jelentett az érintetteknek.

Mindezekhez jöttek az oktatási intézmények megugró rezsidíjai, valamint az, hogy módosították a felősoktatási törvényt. Ettől az évtől az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy kötik-e valamilyen nyelvvizsgához vagy nyelvi méréshez az oklevelek megszerzését.

A magyarok többsége csak magyarul beszél

Az Eurostat 2016-os adatai szerint Magyarországon a lakosság 42,4 százaléka beszélt valamilyen nyelvet a magyaron kívül, ezzel jócskán elmaradunk a 64,6 százalékos uniós átlagtól.

Az iskolákban a 2021–2022-es tanévben a legtöbben az angolt (437 695) vették fel, második helyen a német (106 074) áll, a harmadikon pedig a francia nyelv végzett 1839 diákkal. A 2022-ben meghirdetett álláshirdetések közel felében elvárás legalább egy idegen nyelv ismerete.

Ebben magasan vezet az angol, a hirdetések 38 százalékában kérik valamilyen szintű ismeretét. Ezt követi jelentősen lemaradva a német (5 százalék), illetve a francia és az olasz (0,3 -0,3 százalék). A régiós országok nyelveit (szlovák, román, lengyel, cseh, ukrán) átlagosan a hirdetések 0,1 százalékában jelölik meg feltételként, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben különösen értékes az ukrán nyelvtudás.

The Conversation

Ne hagyd ki!