Óriási szüksége lehet az építőiparnak a katára

Az építőiparban érdekelt 147 ezer magyarországi vállalkozása többsége, mintegy 84 ezer katás. Ebből kiindulva Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke arról beszélt az InfoRádióban, hogy feltétlenül szükséges a kedvezményes adónem megmaradása az építési vállalkozásoknál, azonban fontos lenne némi változtatást eszközölni rajta.

Kitért rá, hogy az építőiparban nagyon gyorsan elérhető a kata felső határa, vagyis az évi 12 millió forintos bevétel. Ezért adózási megfontolásból sokan a családtagok nevére váltanak ki újabb vállalkozói igazolványokat. Azokkal azonban új szakember, referencia vagy tőkeerő nem jelenik meg a piacon.

Az ÉVOSZ ezért szigorítaná a kata-adózási lehetőséget, például kötelezővé tenné a vállalkozói ismeretekről szóló vizsgakövetelményt, vagy a minimális tőkeerőt. Ez biztosítaná a megrendelőknek és más vállalkozóknak is, hogy valós vállalkozásról van szó.

Emellett a szakmai szervezet megemelné az adónem bevételi határát is - tekintettel az építőipari árakra – legalább 20 millió forintra.

A kormány tervei

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón a kata jövőjével kapcsolatban közölte, hogy a kormány várhatóan jövő januártól megemeli az adónem felső határát, bár még nem született róla döntés. Fontosnak tartják elérni azt is, hogy ne a nagy cégek vezérigazgatói kapják katásként a jövedelmük egy részét, hanem a hagyományos kis egzisztenciák élhessenek a kedvezményes adónemmel.

A politikus szerint havi 1,5 millió forintban lehet a határ jövőre, tehát évi 18 millió forint a küszöbérték, ameddig biztosított lenne a kedvezményes adózás.

Így látják a szakmai szervezetek

A kata átalakításának lehetséges részleteiről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László szerint maradnia kell az adónemnek az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében, azonban meg kell szűntetni a visszaéléseket, például a bújtatott foglalkoztatást. Szerinte nagyjából 100 ezer főt, vagyis a katás adózók 20-30 százalékát érintheti a probléma. Emellett kiemelte a valorizáció szükségességét is.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László pedig arról nyilatkozott, az átalakítás egyik legfontosabb szempont lehet, hogy értékálló maradjon a kata. Az 50 ezer forintos adót fizető fővállalkozók nem fognak kielégítő nyugdíjhoz jutni, ahogyan a 200 ezer forintos minimálbér miatt a 75 ezer forintot befizető katások sem. Az ő véleményük az, hogy a 300-400 ezer katás tisztességes adófizető. Viszont sokan a szürke- vagy a feketegazdaságban működtek korábban és csak az adónem megjelenése után kezdtek el szabályszerűen adózni.