A kisadózó vállalkozások tételes adójáról, azaz a kata jövőjéről indít online konzultációt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). Remélik, hogy széleskörű lesz az egyeztetés.
.
Először a BKIK lépte meg
A BKIK azután jelentette be a hírt az egyeztetésről, miután Varga Mihály pénzügyminiszter közölte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetőivel tárgyal a kata jövőjével kapcsolatban. A budapesti iparkamara széleskörű egyetértést remél a kezdeményezése alapján az adó átalakításáról.
A BKIK szerint a 450 ezer katás túlnyomó többsége indokoltan alkalmazza az adónemet, és 100-150 ezren főállású vállalkozóként működhetnének továbbra is. Ezek azok a vállalkozások, amelyek elsősorban lakossági ügyfeleknek dolgoznak, és csak kisebb mértékben cégeknek.
Ugyanennyien a kata eredeti célján túllépve, mégis szabályosan és etikusan váltottak a katás adózásra. A vállalati megrendeléseik ügyfelenként meghaladhatják az évi 1 millió forintot, de a színlelt szerződés vagy a bújtatott foglalkoztatás náluk nem merülhet fel
- fogalmazott a BKIK.
Számításaik szerint további 60-80 ezer főállású alkalmazott vagy nyugdíjas keresetkiegészítésként tekint a katás jogviszonyra. Az ő számukra egy új adónem bevezetését javasolja a budapesti iparkamara.
A problémásabb esetek
A BKIK szerint 100-150 ezer vállalkozó lehet, akik a katát a nagyobb közteher kikerülésére használják.
Munkajövedelem vagy általános szabályok szerinti osztalékjövedelem helyett ugyanis katás számlát állítanak ki, ezzel jelentős kárt okoznak mind a költségvetésnek, mind az adózási szabályokat betartó versenytársaknak. Kiszorításuk a katából elsődleges gazdasági és költségvetési érdek
- írják közleményükben.
Varga Mihály is megjegyezte egy nappal korábban, hogy a kedvezményes adónem eredeti célja az volt, hogy „alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínáljon a legkisebb vállalkozásoknak”. Ezt azonban több cég is kihasználja az adózás elkerülése érdekében, és ebbe a jogviszonyba kényszeríti a munkavállalóit. A pénzügyminiszter célja ezért most az, hogy megmaradjon a kedvezményes adózás a legkisebb vállalkozásoknak, azonban felszámolják a visszaéléseket.
Az MKIK álláspontja
Parragh László, az MKIK elnöke már korábban kifejtette a véleményét az ügyben. Szerinte fenn kell tartani az önfoglalkoztató vállalkozások kedvezményes adózását, azonban ki kell zárni a visszaéléseket, és megoldást kell találni a katás adózók nagyon alacsony nyugdíjának a problémájára is. Emellett valorizálni kellene az adó 2013 óta változatlan összegét, illetve felemelni a bevételi értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Továbbá érdemes lenne csökkenteni a jelenlegi megrendelőnkénti 3 millió forintos éves bevételi határt, ami felett 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie a katásoknak. Így lehetne meggátolni a visszaélést, hogy főállású munkavégzés ne történhessen egyéni vállalkozói jogviszonyban.
