Nagyítóval nézik  a katások a kiszámlázott összegeket

Mi van, ha egy kifizetőnél túlléped a 3 milliós keretet? A Niveus Consulting Group három gyakori kérdésre ad három érthető választ.


A rutinos katások tudják, hogy a KATA hagyományos keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapjára vetítve.

Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát. Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is jut 3 millió forintnyi keret).

A 3 millió forintos keret számítása a KATA alanyiság megszűnésekor 

Problémás, hogy a jelek szerint a jogszabály eltérően kezeli a KATA alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén.

Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a KATA alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a KATA alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a KATA alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a vevő már csak márciusban fizet. Ilyenkor a februári (de csak márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából KATA szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például társasági adót fizetnie, ez egyértelmű.

A Niveus Consulting Group álláspontja szerint a törvény szövegének szó szerinti értelmezése alapján a 3 millió forintos keret szempontját már nem kell figyelembe venni, azaz, nem kell különadót fizetni.

A kapcsolt vállalkozásoknak számlázott összegek összeadása

Gyakori kérdés, hogy az egymással kapcsolt vállalkozásoknak számlázott összegeket össze kell-e adni a 3 millió forintos keret számításakor. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak számlázott díjakat össze kéne adni.

A hosszabb válasz nem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a KATA-s alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cégnek lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon.


Ne hagyd ki!