Az elmúlt három évtizedben szárnyalt a magyar méhészet: manapság 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal dolgozik. Ez az EU összállományának tizede. Az ágazatot nehéz helyzetbe hozó hamisítványok miatt azonban itthon és egész Európában is szigorítani kellene az ellenőrzésen a mézpiacon.
Már a nyár folyamán is írtunk róla, hogy mennyire kilátástalannak tűnik a magyar mézeladás. Az ok egyszerű: olcsó import érkezik Európába. Ennek a megoldása azonban már nem lesz könnyű feladat. A Kaptárakból elnevezésű projektben nemrégiben megvizsgálták a harmadik országokból származó mézek minőségét.
Fotó: Cristina Marin/Unsplash
Az eredmények kimutatták, hogy a harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamis és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van a uniós piacon
– fejtette kiBross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agrárszektornak.
Az EU piacát elönti az olcsó, de kevert és gyenge minőségű méz, míg a méztermelő uniós tagállamokban– köztük Magyarországon is – egyre kevésbé éri meg, már-már fenntarthatatlan a méhészettel foglalkozni.
A 40 százalékos importra szoruló EU nyugat-európai részén főleg Kínából, Ukrajnából vagy Argentínából származó, de uniós címkével ellátott mézeket találni, amelyek 30 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint például a minőségi magyar termékek.
Uniós helyett hazai szabályozás
Az elnök úgy gondolja, hogy a hatályos uniós szabályozás körülményes és nem bünteti a gyakran előforduló átcímkézést sem, amikor már az Unión belül hamisítják a mézet. Véleménye szerint „csuportól csuporig” tartó kontrollra lenne szükség. A jelenlegi tanácsi irányelv szerint nem kötelező a méz címkéjén feltüntetni a származási országot, ezt szigorította meg a itthon a magyar kormány.
Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömege szerint csökkenő sorrendben.
– közölte Nagy István agárminiszter az augusztus 11-én életbe lépett szabályozásról. Ezzel talán megoldódhat a méz származási és minőségi elkülönítése, de hat hónap átmeneti idővel így is számolni kell.
