A fiatal ügyvédet, dr. Polai István Richárdot méhészként is ismerik, utóbbi minőségében osztotta meg a méhészkedéssel kapcsolatos legújabb tapasztalatait. Rámutatott, manapság akkor sem biztos, hogy jó évet zár egy hazai méhész, ha kimagaslóan sok mézet perget.
Nem sok öröme lelhet a magyar méhészeknek manapság a mézpiacban
Dr. Polai István Richárd ügyvéd, valamint édesapja, Polai József együtt méhészkednek Nagykanizsa mellett. A méhészetük mintegy 180 családot számlál rakodó kaptárakban. Jelenleg az állomány fenntartására egyfajta misszióként tekintenek, hiszen a kipergetett méz szinte eladhatatlan. Azonban eddig sem elsősorban a profitért méhészkedtek.
Ha pusztán a jövedelmezőséget nézem, akkor nem tudom azt mondani, hogy a 13 év alatt akárcsak egyszer is megérte volna. Ehhez persze, az is hozzájárul, hogy mindent a nulláról építettem fel, ami jelentős költségvonzat. Ha valaki az apjától, nagyapjától veszi át, azért másabb a képlet. Ami bevételünk volt, mindig visszaforgattuk, így juthattunk el a mostani szintre. Nem volt meg ez a hegyi birtok sem, ezt is meg kellett vásárolnom
- idézi dr. Polai István Richárdot az Agroinform.
Szinte eladhatatlan a méz
Hozzátette, minden évben problémája adódik a környékbeli gazdák növényvédőszer-használata miatt, ami úgy véli, méhpusztulást okoz. Emellett nagy gondot jelentenek az üzleteket elárasztó hamis mézek, amelyek jellemzően kínai rizssziruppal készülnek. Úgy tapasztalja, emiatt a kiváló minőségű magyar méz szinte eladhatatlan manapság. Az ő tárolóiban benne van a két évvel ezelőtti méztermés is, amit 1500 Ft/kg-os áron sem visznek el tőle.
A tavalyi méztermés kimagasló volt az elmúlt 30 évet tekintve, de ez most inkább átoknak bizonyult, mint áldásnak. Családonként 35 kilogrammot adott az akác, de ez az elmúlt 10 évben nagyon egyedinek minősül, az azelőtti és az idei hordás is csapnivaló volt. Még a tavalyiból sem tudtam eladni egyetlen kilót sem. Ott van a raktárban az idei is, nyolc és fél hordó. Halvány lila gőzöm sincs, mi lesz vele. Egyelőre várok. Hátha jobb lesz egyszer
- panaszolta a méhész.
Nem megfelelők az uniós mézjelölési szabályok
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk
- közölte Nagy István agrárminiszter néhány napja.
A mézek jelölésére vonatkozó uniós irányelvek szerint a címkén azon származási országot kell szerepeltetni, ahol a mézet begyűjtötték. Azonban a több országból származó mézkeverékeknél nem kötelező az összes származási hely feltüntetése. Csupán azt kell jelölni, hogy eu-s országból/országokból és/vagy EU-n kívüliből/kívüliekből származik.
Elmondta, az uniós irányelv felülvizsgálata még zajlik. Azonban az Agrárminisztérium – a szükséges eu-s jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékeknél valamennyi származási országot fel kelljen tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben.
Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak
- tájékoztatott a politikus.
