Szigorodik a hazai szabályozás: a mézkeverékeknél kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot a termékek címkéin, mégpedig a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Nagy István agrárminiszter közölte, a magyar fogyasztók és méhészek érdekében született a döntés.
Nem megfelelőek az uniós mézjelölési szabályok
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk
- közölte Nagy István agrárminiszter.
A mézek jelölésére vonatkozó uniós irányelvek szerint a címkén azon származási országot kell szerepeltetni, ahol a mézet begyűjtötték. Azonban a több országból származó mézkeverékeknél nem kötelező az összes származási hely feltüntetése. Csupán azt kell jelölni, hogy eu-s országból/országokból és/vagy EU-n kívüliből/kívüliekből származik.
Ezt a jelölési módot - az elmúlt évek tapasztalatai alapján - a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását
- tette hozzá a miniszter.
Szigorodik a magyar szabályozás
Elmondta, az uniós irányelv felülvizsgálata még zajlik. Azonban az Agrárminisztérium – a szükséges eu-s jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékeknél valamennyi származási országot fel kelljen tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben.
Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak
- tájékoztatott a politikus.
Megjegyezte, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása. Emiatt az agrártárca a szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az államszövetségi irányelv felülvizsgálatát és módosítását.
Jelentősen emelkedhet az ukrán méz ára
A napokban számoltunk be róla, hogy az Ukrajna méztermelő területeinek és háziméhállományának nagyjából a 30 százaléka semmisült meg a háború következtében. Emiatt jelentősen csökkent a keleti szomszédunk méztermelése az elmúlt időszakban. Ez egyben az ukrán méz árának a megugrását is eredményezheti, ami hatással lehet a nemzetközi mézpiacra is, hiszen az utóbbi években Ukrajna a világ öt legnagyobb mézexportőre közé tartozott.
Andrij Gorbonos, az ukrajnai iparág képviselője arra figyelmeztetett, a mézhiány miatt nagy mennyiségű hamis méz jelenhet meg az ukrán piacon. Emellett attól tart, a méhek számának jelentős csökkenése, vagyis a kevesebb beporzó miatt visszaeshet a zöldség- és gyümölcstermés volumene is az országban.
