Beragadt a hazai mézpiac

Vegyesen alakult az idei méhészeti szezon

Ígéretesen indult az idei méhészeti szezon hazánkban, akácmézből például tíz éve nem látott mennyiséget pergettek a méhészek. Emellett a repce is jól mézelt, valamint az ezüsthársról is kiváló hozamot értek el a szakemberek. Azonban a kezdeti sikerek nem mindenhol folytatódtak a nyáron. A történelmi aszály rányomta a bélyegét a hazai méhészetre is.

Valósággal kettészakadt idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak. (…) Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet

- nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Magyar Nemzetnek.

Hazánk napraforgótáblái egyben az ország legnagyobb méhlegelői is. A szárazság és a hőhullám miatt több helyen elmaradt a növények mézelése. Az idei napraforgóméz a korábbi évek átlagának 30-40 százaléka lehet, az is főleg a dunántúli területekről származhat.

Leállt a mézpiac

Sajnos kellemetlen a helyzet, az átlagosnál jóval gyengébb termelési évet zártunk, de ennél is nagyobb gond talán, hogy a mézpiac már hat hete leállt. Nincs mézértékesítés, nagyon sok termelőnél pedig ottragadt a kevés megtermelt méz is, nincs bevételi forrásuk

- idézi Haász Ferencet, a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület alapító elnökét az Infostart.

A szakember elmondta, hivatalos információik nincsenek arról, hogy miért állt le a mézpiac, de több oka lehet. Egyik lehetőség, hogy a nyugati kereskedők és kicsomagoló-üzemek kevesebb mézet igényelnek, mint a korábbi években, mivel a kereslet visszaesésétől tartanak a gazdasági nehézségek miatt. Emellett az is lehetséges, hogy az ukrán méz jóval korábban került a piacra a szokásosnál. Továbbá a kereskedők más, olcsóbb mézet is beszerezhettek, akár Európán kívülről. De csak annyi biztos, hogy számos magyar méhész most képtelen eladni a megtermelt mézét.