Jól kezdődött az idei szezon a magyar méhészek számára, kora nyárig kiemelkedő eredmények születtek. Akácmézből különösen régen pergettek ilyen sokat. Később azonban az aszály az ő munkájukat is megnehezítette. Azt is megmutatjuk, hogyan áll hazánk méhpempő-, virágpor-, propolisz- és méhkenyértermelése.
Jól indult a méhészeti szezon…
Ígéretesen indult az idei méhészeti szezon hazánkban, akácmézből például tíz éve nem látott mennyiséget pergettek a méhészek. Emellett a repce is jól mézelt, valamint az ezüsthársról is kiváló hozamot értek el a szakemberek.
Bár tartottunk attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti majd az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél sokkal jobb méztermést elérni
- nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Magyar Nemzetnek.
…aztán közbeszólt az aszály
A szakember szerint azonban a kezdeti sikereket nem mindenhol folytatódtak a nyár folyamán, hiszen a történelmi aszály rányomta a bélyegét a hazai méhészetre is.
Valósággal kettészakadt idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak. (…) Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet
- mondta az elnök.
Hazánk napraforgótáblái egyben az ország legnagyobb méhlegelői is. A szárazság és a hőhullám miatt viszont több helyen elmaradt a növények mézelése. Éppen ezért az idei napraforgóméz a korábbi évek átlagának 30-40 százaléka lehet, az is főleg a dunántúli területekről származhat.
Mézhiánytól viszont biztosan nem kell tartani a magyar piacon, hiszen egy gyengébb évben is több mézet termel az ország, mint a hazai összfogyasztás, valamint idén kiugróan jó az akácméztermés. Bross Péter a méz drágulására sem számít a közeljövőben. Ennek oka, hogy az ukrajnai területeken bő termést hozott az év, bőven van ukrán méz, ami ha akadozva is, de folyamatosan érkezik az Unióba.
A mézen kívül más csodaszereket is termelnek a méhészeink
Hazánk nagyjából 20 ezer méhészének körülbelül az egy százaléka foglalkozik propolisszal, méhpempővel, méhkenyérrel vagy virágporral is – legtöbben az utóbbival. Bross Péter az Agrárszektornak nyilatkozott róla a napokban, hogy ezen csodaszerekkel kapcsolatban lenne még hová fejlődni az ágazatnak, hiszen igen nagy rájuk a kereslet, különösen külföldön.
Több piacos méhész kérte, hogy ne csak a mézről adjunk ki ismeretterjesztő anyagokat, hanem az előbbi termékekről is, hogy megismerhessék azokat az emberek. Vannak kiadványaink, szóróanyagaink is ezzel kapcsolatosan. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a legnagyobb érdeklődés a propoliszra van
- tájékoztatott az OMME elnöke.
Ezen termékek fogyasztása kedvező hatással lehet az egészségünkre, az áruk azonban igen borsos, valamint nagy szakértelmet kíván a termelésük, ami lassíthatja a piac bővülését. Propoliszból ráadásul évente maximum 25 dekagramm gyűjthető be egy méhcsaládról, ezért sok méhész neki sem áll a feladatnak (mézből akár 100 kiló is termelhető családonként).
