Az állampapír és a befektetési alap a kedvenc, de a készpénzállomány is csúcson van, éledezik az öngondoskodás, külföldre egyre több pénzt menekít a lakosság. A párnacihában azonban kevesebb eurót tartunk.
A második negyedévben soha korábban nem látott összeget tettek félre a magyarok. A jegybank adatai szerint 2723,4 milliárd forintnyi friss pénz került valamilyen pénzügyi eszközbe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adatai szerint a második negyedév végén 105 517 milliárd forinton tetőzött a lakosság pénzügyi vagyona - írja a Bank 360.
Csúcson a készpénz
Június végén a háztartásoknál már 6810 milliárd forintnyi készpénz volt, ami rekordnak számít. Ebből mindössze 435 milliárdot tett ki a deviza, ami bő két éve a legalacsonyabb érték.
Bankbetétben 11 000 milliárd forint pihen, ami 441 milliárddal nőtt egy negyedév alatt. Devizabetétben 2300 milliárd forintot tartunk, 2000 milliárdot pedig külföldre vittek a magyarok.
Állampapírba a második negyedévben 470 milliárd forint friss pénz került, összesen 14 582 milliárd forintot tart itt a lakosság.
440 milliárd forintot fektetett a lakosság befektetési alapba, ahol már több mint 10 ezer milliárd forintot tart.
Éledezőben az öngondoskodás is: az életbiztosításaikba 45,4 milliárd forintot, a nyugdíjpénztárakba 59,2 milliárdot fizettek be a magyarok április-június között.
Ennyi a tartozásunk: A jegybank friss adatai szerint a háztartások a félév végén 15 333 milliárd forintnyi kötelezettséget görgettek maguk előtt, ebből több mint 13 ezer milliárd forint volt a hitel. Ez is történelmi rekordnak számít, és háztartásonként több mint 3,8 millió forintos tartozást jelent.
A fogyasztásnál fontosabb a biztonság
2024. júniusban a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest Magyarországon. Májusban még 3,6 százalékos növekedést jelentett a KSH. A jegybank számai is azt igazolják, hogy megtakarítanak a magyarok, óvatosan fogyasztanak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek azt nyilatkozta, hogy hiába a 10 százalék körüli a reálbér-emelkedés és a jelentős hitelkiáramlás, a lakosság számára most a fogyasztásnál is fontosabb a lakhatás és a biztonság. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján már a 15 százalékot is elérte a bruttó megtakarítási ráta, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag.
