A Nemzeti Védelmi Szolgálat márciustól 50 embert vet be a hálapénzes kísérletek kiszűrésére az egészségügyben.
Az utóbbi időben elfogadott jogszabály-változások egyik fontos eleme a hálapénz elleni küzdelem. Aki lebukik, akár egy év börtönt is kaphat. A csomag részeként módosult a rendőrségről szóló törvény is, amely a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatának hatáskörét kiterjesztette mindazokra, akik az egészségügyi szolgálati jogviszonyt választják a jövőben. Egyszerűbben fogalmazva: az eredetileg a korrupt, hatalmukkal visszaélő rendőrök lebuktatására létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) felhatalmazást kapott arra, hogy ellenőrizze az állami ellátásban dolgozó egészségügyiseket.
A Belügyminisztérium szóvivője, Samu Attila dandártábornok az Inforádiónak elmondta, hogy a szervezeten belül már létre is hoztak egy főosztályt, amelynek 50 munkatársa ezen a terepen fog dolgozni márciustól. Több eszköz is rendelkezésükre áll, például az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat
Az meg micsoda és hogyan működik?
A megbízhatósági vizsgálat olyan, a valóságban is előforduló élethelyzet mesterséges kialakítása, amely lehetővé teszi annak az ellenőrzését, hogy a vizsgált személy eleget tesz-e a jogszabályokban előírt hivatali kötelezettségének, hogy befolyásmentesen látja el a feladatát, vagyis jogszabályszerűen jár-e el
– mondta a dandártábornok.
A szakzsargont félretéve: a vizsgálatot végző személyek csapdát állíthatnak. Valós élethelyzet, hogy valaki például pénzt ajánl az állami ellátásban dolgozó, döntési helyzetben lévő orvosnak, hogy előrébb kerüljön a műtéti várólistán. Vagy egyszerűen csak azt szeretné, ha némi hálapénz ellenében kiemelten bánnának vele. Ha a doki belemegy, lebukik.
A vizsgálat megindításához továbbra is ügyészségi jóváhagyásra van szükség, egy naptári évben egy személyt háromszor lehet ilyen módon próbára tenni. A vizsgálatot számos körülmény indokolhatja, akár egy névtelen bejelentés is elindíthatja. Szerinted hányan sétálnak bele a csapdába?
