Januárjában új csúcsot döntöttek a lakáshitelek: az átlagos hitelösszeg megközelítette a 20 millió forintot (19,6 millió) ért el, ami több mint 40%-os növekedést jelent 2024 első hónapjához képest. A lakáshitelezési piac élénkülése várhatóan idén is folytatódik.
2024 januárjában jelentős növekedés történt a lakáshitelek piacán: az új szerződések átlagos összege elérte a 19,6 millió forintot, ami csaknem 43%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában mért 13,7 milliót - derül ki a Világgazdaság Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatain alapuló számításaiból.
Minden csak felfelé megy
A növekedés egyik fő oka a lakásárak folyamatos emelkedése, amely a hitelek átlagos összegének emelkedéséhez vezetett. Emellett a reálbérek emelkedése, a csökkenő kamatok, valamint az új lakástámogatási lehetőségek, mint a CSOK Plusz szintén jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a háztartások egyre bátrabban vállaljanak nagyobb törlesztési terheket.
A CSOK Plusz bevezetésével január 1-jétől még kedvezőbb feltételek mellett lehet lakáshitelhez jutni, hiszen akár 50 millió forint is elérhető kamattámogatással, és a gyermekvállalás után akár 20 millió forint tartozás elengedésére is van lehetőség. Ezen kívül az önerő mértéke is csökkenthető, ha az igénylő megfelel az egyéb feltételeknek.
A januári hitelkihelyezések összértéke rekordot döntött, 125 milliárd forintra emelkedett, amely bő másfélszerese az előző év januári eredményének. A piacon még mindig jelentős a piaci alapú hitelek aránya, ám a támogatott kölcsönök is egyre nagyobb szerepet kapnak. Az idei év további erős bővülésére lehet számítani, mivel az új lakástámogatási intézkedések, az idén januártól elérhető munkáshitel és az alacsonyabb kamatok tovább ösztönzik a keresletet.
Ennyit kell dolgozni egy négyzetméter áráért
Hiába Budapesten a legmagasabbak egyébként a jövedelmek, itt tart a leghosszabb ideig, míg egy lakás árát megkeressük. A XI., I., V. kerületekben valamivel több mint 2 hónap kell egy négyzetméterhez, addig Salgótarjánban alig több mint fél hónap, Miskolcon pedig 1 hónap. 50 négyzetméteres lakással számolva az a főváros XI. kerületében élőknél 8,8 év, Debrecenben 7,1 év, Salgótarjánban 2,5 év.
Eközben fizetésünk ötöde megy el lakhatásra. Az Eurostat számai szerint ugyanis az EU-ban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 19,7 százalékát fordították lakhatásra 2023-ban. A legkevesebbet a ciprusiak (11,6 százalék), a legtöbbet a görögök (35,2 százalék). A magyar háztartások ilyen jellegű ráfordítása az Európai Unió átlagát sem éri el, 19%-on áll. A görögök mögött a második helyen Dánia áll 25,9 százalékkal, amelyet szorosan Németország követ 25,2 százalékkal. Árnyalja a képet, ha a 2020-23 közötti költségnövekedési ütemet nézzük. Ebben az összevetésben Magyarország áll az élen, 5,7%-os növekedéssel. Lakhatási költség alatt az Eurostat egyebek mellett a lakbért, a lakáshitel-törlesztést, a rezsit, a karbantartási (közös) költségeket érti.
