Hogyan hat az ingatlanárakra a belső népességvándorlás?
Fotó: Shutterstock

Így rángatják a lakásárakat az országon belül költözők

Van-e összefüggés a belső népességmozgás és az ingatlanárak növekedése között? Ezt vizsgálta az adóhivatal és a KSH adatai alapján az OTP Ingatlanpont. A számokból az tűnik ki, hogy inkább a nagyberuházások megjelenése mozgatja a térségek ingatlanpiacát.


Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, 2020 és 2024 között, akkor – talán meglepő módon – összességében Budapest népessége csökkent legnagyobb mértékben, mintegy 26 ezer fővel vándorlás során. Ezen kívül Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás, a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent vándorlás útján. Ezzel szemben kimagaslik Pest vármegye közel 52 ezres pozitív szaldóval, míg Győr-Moson-Sopron lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén - idézi az elemzést a Portfolio.

Itt nőttek a leginkább az ingatlanárak

Öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105%-kal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak, miközben az ezen időszak alatt mért 0,32%-os vándorlási veszteség pont a középmezőnyt jelenti. A lakásárak emelkedése részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, melyek folyamatos keresletet generálnak a vármegye ingatlanjai iránt. Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85%-kal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett a lakások átlagos négyzetméterára szintén jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3%-os, a negyedik legmagasabb. Ezek az említett beruházások (BYD, BMW) hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek, hiszen a munkalehetőségek miatt bevándorlás indulhat az adott vármegyékbe.

Ez volt megfigyelhető az elmúlt öt évben például Bács-Kiskun vármegyében, ahova a Mercedes gyárnyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el, miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.

Öt év alatt a második legnagyobb, 88%-os lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházás folyamatban, de időről-időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.

Nincs azonnal látható összefüggés

Az elemzés megállapítja, a statisztikákból az látszik, hogy nem feltétlenül van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között, hiszen utóbbiakat egy sor más tényező is befolyásolja.
A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, miközben a vándorlás sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vidéki városok négyzetméterárai a budapestinél sokkal alacsonyabb bázisról nőttek.

Ne hagyd ki!