Fordulatos időszakot tudhat maga mögött a magyar lakáspiac. Vizsgáljuk meg befektetői szemmel a jelenlegi helyzetet és a kilátásokat. Balogh Lászlónak, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének elemzése.
Fellendülés után megtorpanás
Többféle hatás befolyásolja a lakáspiac alakulását és érdemes az utóbbi éveket különböző időszakokra osztani. Az első szakasz a 2014 végén, 2015 elején kezdődött és 2019-ig tartó lendületes fejlődés, amely a budapesti piacról indult, majd megjelent 1-2 év késéssel a fővároson kívüli piacon, különösen a megyeszékhelyeken, köztük az egyetemi városokban. Ebben az időszakban jelentős forgalombővülés és drágulás ment végbe. A szóban forgó években a kereslet jelentősen nőtt. 2017-ban például az eladó ingatlanok iránti érdeklődések száma 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018-ban további 4 százalékos keresletnövekedés volt, 2019-ben pedig már csökkenés történt.
Ezzel eljött a következő fázis, 2019 második felében ugyanis a fővárosi piac megtorpant. Részben azért, mert a szuperállampapír bevezetésével visszafogottabbá vált a befektetők kereslete a lakáspiacon, ahol a hozamok már egyre szerényebb megtérülést produkáltak. Ehhez képest a MÁP+ kiemelkedően jó hozamokat ígért a megtakarításaiknak helyet keresők számára.
A megtorpanás után jött 2020 elején a koronavírus-járvány, amely bizonytalanságot hozott, ráadásul lényegében lenullázta a turizmust, így az airbnb-hatás is eltűnt a lakáspiacról. Ennek következtében egy év alatt 20-30 százalékkal csökkentek a budapesti albérletárak. A járvány enyhülésével újraindult a drágulás, amely 2021-ben kapott komolyabb lendületet: az új lakásoknál jelentősebb, a használtaknál pedig visszafogottabb áremelkedés látható. Az albérletpiac is megkezdte a felzárkózást. Ez lehet a most is tartó harmadik szakasz, amelynek kockázatairól a későbbiekben még részletesebben szó lesz.
Csökkenő forgalom, dráguló hitelek
Az említett áremelkedés miatt szükségszerűen lanyhult a vásárlási kedv tavaly. Az éves, hivatalos adatok még nem érhetőek el, de a 2021 első kilenc hónapjára vonatkozó számokból is látszik. Összesen 110 ezer lakás cserélhetett gazdát a magánszemélyek között, míg a járvány előtt, 2019 első kilenc hónapjában 124 ezer, 2018 azonos időszakában pedig több mint 130 ezer lakásadásvételt történt. Vagyis az utóbbi két időszakhoz képest 12-15 százalékos volt a forgalomcsökkenés.
Korábban a vevőjelölteknek az áremelkedésre kézenfekvő megoldást jelentettek az olcsó kölcsönök. Ugyanakkor a lakáshitelkamatok 2021 nyaráig voltak a mélyben, amikor világszerte felfelé szálló ágba került az infláció. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kamatemelési ciklust, ami miatt pedig egyre drágábbak a lakáshitelek. Ez pedig más menekülőutakra kényszerítette a vásárlókat.
Gyerünk a zöldbe!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakásvásárlást tervezők olcsóbb lokációk felé nyitottak, nagyon sokan az adott nagyváros agglomerációját vették célba. Rátett egy lapáttal az úgynevezett karanténhatás, sok városban lakó ugyanis a kerttel, udvarral rendelkező családi házak felé fordult, amelyek kínálata elsősorban az adott nagyváros agglomerációjában volt viszonylag széles és megfizethető. Jól látszik ez a trend az agglomerációs települések lakosságszámainak és ingatlanárainak változásán is.
A budapesti agglomerációba tartozó települések közül Érden, Gyömrőn, Nagytarcsán, Veresegyházán, Délegyházán, Fóton, Gödön a lakosok száma 2-7 százalékkal nőtt 2021-ben. Ezzel párhuzamosan jelentős drágulást történt, amely ebben az évben is látható. A szóban forgó településeken 2021 és 2022 februárja között 15-40 százalékkal nőtt az eladásra kínált lakóingatlanok (lakások, sor-, iker- és családi házak) négyzetméterára.
A már említett drágulás persze nem csak az agglomerációs körzeteket érintette. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis február végén, március elején az eladásra kínált budapesti lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 859 ezer forint volt, ami 14 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A megyeszékhelyeken ugyanez 23 százalékkal 503 ezer forintra nőtt. Utóbbiak között azonban jelentős eltérések vannak, többek között Veszprém, Debrecen, Győr, Szeged, Székesfehérvár tartozik a drágább városok közé.
Lakás, mint befektetés
A befektetők számára a mostani, harmadik szakaszt jellemző budapesti hozamok már nem számítanak kiugróan magasnak, emiatt inkább a fővároson kívüli piac lehet alternatíva nekik. Főként a megyeszékhelyek, ezen belül az egyetemvárosok, ahol a diákok stabil, hosszú távú keresletet nyújtanak. Pécsen vagy éppen Miskolcon 6 százalék feletti volt a ráta, de a szegedi és debreceni hozamok is kicsivel magasabbak a budapesti közel 5 százalékos hozamszintnél. A fő különbség, hogy az előbbi városokban a fővárosinál alacsonyabb négyzetméterárak miatt jóval olcsóbban lehet beszállni.
A befektetési céllal vásárolt, bérlőknek szánt ingatlanok mellett szól, hogy 2022 márciusában a kiadó lakóingatlanok iránti kereslet kiugró volt, az utóbbi hat évben nem volt ekkora érdeklődés. Az egy évvel korábbit 4 százalékkal, a 2020-as értéket 22 százalékkal, a 2019-est pedig 12 százalékkal haladta meg. Ebben szerepet kap a háború miatti extra kereslet, ugyanis az Ukrajnából menekülők egy része megjelent a bérlők között.
Romló gazdasági környezet
Ugyanakkor befektetési szempontból persze kiemelten fontosak a már említett bizonytalansági tényezők. Az Ukrajnában zajló háború miatt a korábbinál sokkal kiszámíthatatlanabbá vált a gazdasági környezet, ezt részben mutatja az is, hogy a forint euróhoz mért árfolyama óriási ingadozásokat mutatott a háború kitörése után. Az inflációs nyomás miatt emelkedő kamatok eredményeként visszafogottabb lesz a lakáshitel-kereslet és kevesebb kölcsönt vesznek fel a lakásvásárlást fontolgatók. Ráadásul az infláció elleni harc miatt további emelkedés várható kamatfronton, vagyis még drágábbak lehetnek a lakáshitelek. Ez pedig a lakáspiaci keresletet is visszafogja.
Amennyiben a keresletcsökkenés erősebben megjelenik, akkor a befektetők várhatóan hamar lépni fognak. Azaz nem várják meg azt, hogy a drágulás árcsökkenésbe forduljon. Sőt, akár ők elindíthatják az eladási hullámot, azaz még viszonylag magas áron kiszállnak. Ez pedig elsősorban a fővárosban az árak korrekcióját idézheti elő. Az már tény, hogy reálértéken, tehát az inflációt is figyelembe véve már megkezdődött az árcsökkenés, ám a rendkívül bizonytalan helyzetben biztosra nem lehet menni.
Sok a bizonytalanság
Az egyik legvalószínűbb forgatókönyv ebben a bizonytalan helyzetben a forgalom csökkenése, ami akár a lakásárak mérséklődésével is együtt járhat, ha az élethelyzetváltozások miatt piacra lépő eladóknak muszáj lesz értékesíteni a meglévő ingatlanjaikat. Az biztosnak látszik, hogy az új lakások ára lokációtól függetlenül emelkedni fog a bekerülési költségek emelkedése miatt. Jó eséllyel a nyaralóövezetekben, elsősorban a Balatonon is megmarad az erőteljes kereslet, így árcsökkenés ott sem igazán várható. Az országos használtlakás-piacon a kínálat viszont szűkülhet, így az árak tekintetében kinyílhat az olló a jó minőségű - újszerű - és a túlárazott, felújítandó ingatlanok között.
Ezzel még nincs vége a bizonytalansági tényezők sorának, a járvánnyal is számolni kell. Az ingatlanpiaci élénkülést közvetve támogató turisztikai szektorra, így az ingatlanjukat lakáshotelként hasznosító tulajdonosok számára nézve továbbra is kockázatot jelent a vírus. Arról nem beszélve, hogy az Airbnb-s lakásokra vonatkozó esetleges szigorúbb szabályozás Damoklész kardjaként továbbra is ott lóg a fejük felett. Azt sem lehet egyelőre megmondani, hogy a kiadó lakások iránti kiugró idén márciusi kereslet tartósan fennmarad-e, így az is kérdés, hogy a lakást bérlő menekültek rövid vagy hosszú távra terveznek.
Tehát a mostani ingatlanpiaci fázist a bizonytalanság uralja. Ugyanakkor pesszimizmusra nincs ok. Bár egy korrekcióval minden felfutás során érdemes számolni, a legfrissebb rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint Budapest még mindig a legolcsóbb közép-európai főváros, a megyeszékhelyek lakáspiaca is erősödik. Ezek pedig egy kiegyensúlyozott növekedést hozó negyedik szakaszhoz jó alapot jelentenek. A kérdés az, hogy ez mikor kezdődhet el?
