A befektetők ezeket a lakásokat keresik

Lakásvásárlásnál meghatározó, hogy mit akarunk kezdeni a kiszemelt lakóingatlannal: új otthont magunknak és családunknak, vagy biztos hozamot termelő befektetést? Mi most a második lehetőséget vizsgáljuk meg.


Bár a járvány a padlóra küldte a turizmust, és ezzel a rövid távú lakáskiadást, az airbnbzést, vannak örökérvényűnek tűnő elvárások, amelyeket a befektetési céllal vásárlók mindig szem előtt tartanak. Az országos hálózattal rendelkező ingatlanközvetítő cégek felméréseit, adatait, közleményeit összegezve a befektetők számára a legfontosabb paraméterek a következők:

A méret: 60-70 négyzetméterig

Az elosztás: egy-, két- vagy háromszobás lakások

A legkeresettebbkategória: 50-55 négyzetméter között, másfél-kétszobás

Az ingatlan típusa: mostanában inkább a használt téglalakásokat veszik a befektetők

Környék: jó közlekedés (a fővárosban a metró közelsége mindig nyerő), megfelelő infrastruktúra

A legtöbb befektető a 10–30 éves használt téglalakásokat keresi, ezekben nem kell komoly felújításokat végezni, megfizethető a rezsi, nem kell aggódni, hogy a legnagyobb hidegben felmondja a szolgálatot a fűtés. Az újépítésűek és a panelek mostanában kevésbé futnak, mert meglehetősen drágák, ami a megtérülés szempontjából fontos.

Bérleti díjak: Mélypont után fellendülés?

Több hónapja tartó lejtmenet után megállt a bérlakáspiacon az árcsökkenés, legalábbis az év első heteiről szóló adatok erre utalnak. Bár éves szinten még bő 10 százalékkal csökkent a januári KSH-ingatlan.com lakbérindex, havi szinten már alig változtak a bérleti díjak - ez pedig arra utal, hogy elérhették a mélypontot.

  • Éves szinten 20 százalékkal, 130 ezer forintra csökkent a kiadásra kínált budapesti lakások és házak bérleti díja, januárhoz képest azonban nem történt változás, ezek a számok is arra utalnak, hogy a fővárosban megállt az áresés.
  • A Budapesten kívüli bérlakáspiaci kínálatot nézve az látszik, hogy vannak megyeszékhelyek - például Szombathely és Kecskemét - ahol januárhoz képest nőttek a bérleti díjak.
  • Januárban a bérleti díjak országos átlagban 12,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, havi szinten - vagyis a decemberhez - képest azonban 0,1 százalékkal emelkedtek, ami lényegében stagnálásnak felel meg.

Mások máshogyan mérnek

A járvány kitörése előtt, tavaly márciusig a bérbeadók csaknem 170 ezer forintos bérleti díjat kértek Budapesten, addig idén januárra az albérletárak átlagos szintje 140 ezer forint körül állt be, ami nagyjából 16 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés azonban eltérő mértékben jelentkezett Budapest egyes kerületei és körzetei esetében.

A Rentingo.com albérleti térképe szerint Budapesten a bérleti díjak alakulása nemcsak városrészenként és kerületenként, hanem kisebb körzetekre bontva is jelentős szórást mutatott, a legdurvább árzuhanás a belvárosi lakásokat érintette. Abban minden ingatlanközvetítő egyetért, hogy a járvány elmúltával várhatóan minden szegmensben megugrik a kereslet, ami várhatóan az árakat is felfelé mozdítja. A kérdés az, hogy mikor.

Mire elég a havi fizetés?

Egy 60 négyzetméteres lakást Nógrád, Heves és Békés megyében három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni, miközben más megyékben (Somogy, Hajdú-Bihar) akár nyolcévnyi bért is össze kell gyűjteni, a fővárosban pedig átlagosan több mint tizenegy évit - ez derül ki a Takarék Index elemzéséből. A megyeszékhelyeknél Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni, például Salgótarjánban, ahol egy tipikus otthonért kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni.

Cikkünk elkészítését az E.ON Hungária Zrt. támogatta.


Ne hagyd ki!