Tovább növekedett hazánkban a befektetési célú ingatlanvásárlások száma az első negyedévben. A trend erősödését a bizonytalan gazdasági helyzettel magyarázzák a szakértők.
Egyre több az ingatlanbefektető a fővárosban
A 40 százalékot is eléri azoknak az aránya Budapesten, akik kifejezetten befektetési céllal keresnek ingatlant. Utoljára 2019-ben voltak a mostanihoz hasonlóan magas arányban jelen a befektetési céllal vásárlóka a fővárosi ingatlanpiacon. Ők a fővárosban leginkább az 50-60 négyzetméter közötti, 50 millió forintnál drágább lakásokat keresik – közölte a Duna House az MTI-vel.
Egy 10 százalékos esést követően csupán 30 százalék volt a befektetési céllal vásárlók aránya 2020-ban. A visszaesés egyértelműen a koronavírus-járványnak tulajdonítható. Tavaly volt némi visszarendeződés a piacon, azonban leginkább az otthonteremtési lakásvásárlók hajtották az ágazatot. A fővárosi befektetők aránya az előző év utolsó negyedévében kezdett ismét növekedni, idén januárban azonban elérte a 2019-es, 54 százalékos csúcsot.
A mostani gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb eszközök nyújtotta lehetőségeket. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb befektetői célpontokká váltak. Az V., VI. és VII. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Vidéken azok aránya, akik befektetési céllal vásárolnának ingatlant, elmarad a fővárositól, hiszen összesen 20-30 százalék. Ők nagyjából 26-30 millió forintot költenének, viszont ekkora összegért a budapesti átlagos befektetéseknél nagyobb, 60-70 négyzetméteres ingatlanokat keresnek.
Drasztikusan csökkent az olcsóbb ingatlanok aránya
Néhány napja EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy tíznél kevesebb új építésű lakóingatlant hirdettek hazánkban 25 millió forint alatt április közepén. Szinte kizárólag régebbi ingatlanokat kínáltak ennél olcsóbban az említett időszakban, azok iránt viszont megnőhet a kereslet a közeljövőben a bizonytalannak mondható gazdasági és lakáspiaci környezet miatt. Országos szinten azonban óriási különbségek vannak abban, hogy mekkora lakásra elegendő az említett összeg.
Egy év alatt drasztikusan csökkent a 25 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok részaránya a teljes hazai kínálatban. Április közepén körülbelül 101 ezer darab lakást árultak, melyből 16500 darab volt 25 millió forintnál olcsóbb, ami nagyjából 16 százalékos arány. Egy évvel korábban azonban 128 ezer eladó lakóingatlanból majdnem 33 ezer tartozott az említett kategóriába, ami a teljes piac 26 százalékát jelentette.
Így látja a szakértő
A budapesti lakáspiacra már 25 millió forint jelenti a belépő kategóriát, de Pest megyében is csak 100-ból hat lakóingatlan olcsóbb 25 millió forintnál. Az országos adatokból kiderül továbbá, hogy mindössze öt olyan megye akad az országban, ahol az összes eladó lakóingatlan átlagára nem éri el a 25 millió forintos szintet. Békésben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében ugyanis 16-23 millió forint volt az átlagár idén április közepén – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakember szerint az olcsóbb ingatlanok eltűnése azonban nem csak a drágulásnak tulajdonítható be. Hazánkban a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért amikor valaki költözési célból ingatlant vásárol, akkor általában a régit is értékesíti.
