Az infláció
Az újranyitás okozta átmeneti inflációt felváltja a tartós pénzromlás, amire ráerősít a munkaerőpiacon tapasztalható szakemberhiány, továbbá az, hogy a munkaerőfelvétel szinte kizárólag a fővárosra és megyeszékelyeke korlátozódik. De a bérek növekedése is a pénz vásárlóerejének csökkenése felé mutat, hiszen a vállalatok a többletköltségeket szemrebbenés nélkül áthárítják a vevőkre, ügyfelekre.
Emelkedő hitelkamatok, dráguló hitelezés
Az infláció felgyorsulása miatti kamatemelések nyomán a különböző kölcsönöknél, ezen belül a lakáshiteleknél már megindult a drágulás. Miközben 2021-ben 4 százalék körüli kamattal is lehetett piaci alapú lakáshitelhez jutni, 2022-ben inkább 6-8 százalék körüli szintekkel érdemes számolni. Leegyszerűsítve, egy lakáshitel havi törlesztőrészletében egy 5-10 ezer forintos emelkedés másfél évtized alatt 900 ezer - 1,8 millió forinttal emelheti meg a lakáshoz jutás költségeit.
Ez azt jelenti, hogy sokak számára egy újépítésű lakás megszerzése már nem jöhet számításba, a magasabb törlesztők végleg elveszik tőlük ezt a lehetőséget. Így marad a használt lakás, mint megoldás, annál is inkább mert az otthonteremtésben gondolkodók többsége nem a drágább, de kisebb alapterületű, hanem a kedvezőbb árú, de ideális méretű lakást vagy házat fogja választani. Ami viszont a két piaci szegmens árollójának záródásához fog vezetni, hiszen a nagyobb kereslet a használt lakások árát fogja jelentősen megemelni az elkövetkező időszakban.
A nagyagglomerációs és balatoni települések továbbra is népszerűek lesznek
Budapest és a megyeszékhelyek nagyagglomerációs (A nagyvárosok és megyeszékhelyek 100-120 km körzete) térségeiben a használt lakások iránti erős kereslet 2020-hoz és 2021-hez hasonlóan az idén is fennmarad. Ugyanígy a nyaralóövezetekben - egyebek között a Balaton mellett - lévő ingatlanok ára az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedhet. Szakértőink itt 10-15 százalékos drágulást prognosztizálnak.
Fontos megemlíteni, hogy befektetési szempontból, a vízparti vagy közeli ingatlanok nagy része már elkelt, a még eladók pedig jelentősen túlárazottak. Vagyis annak, aki komoly profitot szeretne, bizony távolabbra kell tekintenie, és el kell fogadnia, hogy nem ördögtől való az, ha egy strandolásért 10-20 percet autózunk. Egyrészt, mert egy hűsítő csobbanás kedvéért a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken ennél jóval több időt töltünk utazással és sorbaállással. Másrészt mert már régen túlmutat az elfogadhatón az, amennyivel többe kerül, hogy az adott ingatlan a vízparton vagy onnan 50-100 méterre van. Ezért nem csoda, hogy a távolabb lévő településeken, üdülőterületeken található házak, apartmanok esetében sokkal több a várható nyereség tartalék.
Gazdasági és pénzügyi kilátások
A monetáris és a fiskális politika alapvetően széthúzó hatása most az országgyűlési választások közeledtével felerősödik. A kontroll nélküli pénzosztásnak és a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek, illetve azok teljesítésének központi elodázás, már rövid és középtávon is meg fogja bosszulni magát. Ami először az inflációban és a forint leértékelődésében fog megmutatkozni, de végsősoron a gazdasági, pénzügyi történésekben fog kicsúcsosodni.
Az ilyen időszakokban törvényszerű, hogy a pénz menekül a tőzsdéről, a pénzintézetekből és persze a már reálhozamra nem képes államkötvényekből, helyettük az ingatlanpiac felé veszi az irányt. Hiszen az ingatlan az elsőszámú menedéke a felhalmozott tőkének, ez pedig a piacot és az áremelkedést stimuláló hatása miatt jelentős értéknövekedést, gyarapodást fog eredményezni a lakásokba, házakba fektetőknek.
Összegzésül: az infláció, a gyengülő forint, az emelkedő hitelkamatok, a folyton változó pénzügyi és gazdaságpolitikai prioritások, valamint a piaci trendek mind abba az irányban mutatnak, hogy az ingatlan nem csupán továbbra is optimális befektetési instrumentum marad, de még jobb is lesz, mint 2021-ben volt.
