A panellakásokra ma már nem igaz az ’egyenlakás’ titulus, sokkal változatosabbak, színesebbek, mint a régebbi időkben. Emellett viszont a téglaépítésű lakásokhoz mérten továbbra is olcsóbbak. Ez a két faktor pedig kiadja, miért is örvendhet ez a fajta lakástípus soha nem látott népszerűségnek. A nemrégiben összesített népszámlálási adatok további érdekességekkel is szolgálnak.
“Továbbra is kiemelten fontosak a lakáspiacon a panelek, hiszen közel 1,1 millió embernek adtak otthon, ez a teljes lakosság 11 százaléka. Budapesten a panelben élők aránya 25 százalékos, a megyei jogú városokat nézve pedig 24 százalékos az arány. A panellakások az előző, 2011-es népszámláláshoz képest főként a fővárosban egyedül élők körében váltak népszerűvé, ennek hátterében pedig a lakásdrágulás áll, mivel a panelek a téglaépítésű társaikhoz képest olcsóbban elérhetőek”
– hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője.
A nem elhanyagolható indok a fent említettek mellett még az infláció és a lakásdrágulás, amely szempontok legfőképp az egyedül élőknél számítanak perdöntőnek.
Ez is érdekelhet: Az eső esik, nem az árak: a tóparti ingatlanpiacokról
Fotó: Unsplash
A felmérés során a panel- és téglalakások legfrissebb átlagos négyzetméterárait vetették össze Budapesten és 18 megyei jogú városban, így jöttek ki az alábbi adatok:
A fővárosi paneleket június elején 789 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták eladásra, szemben a téglalakások 1,02 millió forintos árával, amely – 213 ezer forintot jelentő – bő 25 százalékos különbözet.
A legtöbb panellal rendelkező két kerületben, a III. és a XI.-ben a panelek 823 és 910 ezer forintos átlagára 28, illetve 12 százalékkal kerül kevesebbe a téglalakásoknál.
Ez is érdekelhet: Drágulási rekorderek a hazai ingalanpiacon
A statisztikákból látszik, hogy - az ország második legnépesebb városában – Debrecenben a második legnagyobb a differencia is négyzetméterenként: 157 ezer forint. Ez a 832 és 675 ezer forintos viszonylatban 19 százalékos különbséget takar.
A dobogó legalsó fokára Veszprém és Székesfehérvár állhatott fel: a paneleknél négyzetméterként 648 ezer, illetve 635 ezer forint volt az átlagár, míg a téglalakosoknál 807, illetve 797 ezer forint volt a piaci ár.
A másik véglet, ahol a legközelebb áll egymáshoz a két lakástípus négyzetméterára: az Szolnok (478 - 444 ezer), Békéscsaba (432 - 401 ezer) és Miskolc (433 - 411 ezer) megyei jogú város. Mindez előbbi kettőnél körülbelül 7 százalékos, addig utóbbinál csupán 5 százalékos differencia.
„Érdekes, hogy a nyolcvanas évek végén épült lakások már nem egy kaptafára készültek. A legfiatalabb épületek már nagyon sok variációval épültek a jövendőbeli tulajdonosok igényeire szabva. Van példa tízemeletes épület tetején található tetőteraszra, de első emeleti lakáshoz tartozó erkélyen kialakított lábazaton álló több tíz négyzetméteres minikertre is.”
– emelte ki a szakértő az újabb építésű panellakások változatosságát illetően.
Forrás: Infostart
