Állami támogatás nélkül nem fog menni

Több százmilliárd forintos, részben állami finanszírozású programra lenne szükség ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a társasházak rezsijét. Enélkül a lakásvagyon gyorsan és jelentősen leértékelődhet a szakértők szerint.


Muszáj fejleszteni a társasházakat

Szükség van a társasházak energetikai korszerűsítésére, azonban több tényező gátolja a fejlesztéséket. Például a magas hitelkamatok, a kiszámíthatatlan árú építőanyagok, a nyugat-európai szintű munkadíjak, a kivitelező szakemberek hiánya, a korlátozott, illetve nagyon eltérő nagyságú tulajdonosi források, valamint az állami és önkormányzati támogatások nemléte is gátat szab a beruházásoknak – írja a VG.

Mintegy 1,2 millió lakás több mint négymillió lakójának problémája az osztatlan közös területek felújítása, a villany- és vízvezetékek, a csatorna, a padlás, a födém és a fűtési rendszer korszerűsítése. Azonban ezeknek a sok tízmillió forintos beruházásoknak a megtérülése akár 20 év is lehet, valamint számos lakástulajdonosnak nincs rá pénze.

Szükséges és fontos lenne az állam részvétele

Gyárfás Róbert, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) új elnöke szerint nagyjából 600 milliárd forintos programra lenne szükség ezen épületek energetikai korszerűsítéséhez, amely akár egy hároméves pályázati időtartam alatt látványos eredményeket hozhatna.

Az állam részéről 200 milliárd forint befektetés és egy kapcsolódó állami garancialap, 200 milliárd forint lakossági önerővel párosítva a kereskedelmi bankok számára is hitelezhető lenne. Ráadásul a lakásvagyon korszerűsítése a költségvetési szinten nem nélkülözhetetlen összeg felhasználásával mérhető és számottevő értékteremtő beruházássá válna

- idézi az elnököt a portál.

Jelenleg senki sem mer belevágnia ezekbe a fejlesztésekbe a 18-20 százalékos piaci hitelkamatok, a napi árazású építőanyagok és a folyton mozgó kivitelezői árajánlatok mellett, viszont a rezsikvóta túllépésétől mindenki tart. Ráadásul a társasházi otthonok kizárása az energetikai felújításokból már most súlyos problémák és feszültségek forrása.

Mindenki azon agyal, hogy csökkentse a rezsiszámlát

Arról is írtunk, hogy a GKI és a Masterplast közös augusztusi kutatásának eredménye szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka pedig valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. Jövőre pedig a háztartások 5,1 százaléka mondta biztosra a felújítást, 20,2 százalékuk pedig valószínűsítette.

A legaktívabbak a családi házak lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre, míg a társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék.

Minél nagyobb az ingatlan, annál erősebb a korszerűsítési szándék. Az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), az 51 és 100 négyzetméter közöttiek esetében 17 és 22 százalék, a 101 és 150 négyzetméter közöttieknél 33 és 38 százalék, míg a 150 négyzetméter felettieknél 40 és 47 százalék.

The Conversation

Ne hagyd ki!