Bevett szokás, ha valaki rokontól, ismerőstől kér kölcsön. Ennek persze megvannak a kockázatai. Mit tehetünk, ha a pénzt nem kapjuk vissza? Hogyan előzhetjük meg a bajt?
Adjunk, vagy ne?
Az emberek kétharmada nem zárkózik el attól, hogy ismerősnek adjon kölcsönt - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online kérdőívére adott válaszokból. A nyitottság azért is érdekes, mert azok közül, akik már adtak kölcsönt, mindössze minden harmadik kapta vissza a pénzét határidőre. A választ adók ötöde ugyanakkor, bár visszakapta a kölcsönt, ám csak megkésve. A felmérésben részt vevők 47%-a pedig egyáltalán nem jutott hozzá a pénzéhez. Előfordulhat persze, hogy már a kölcsön átadásakor tudjuk, hogy az adott összegre keresztet vethetünk. Döntés kérdése, hogy ilyenkor mit teszünk? Ha valamilyen oknál fogva kétségeink ellenére is odaadjuk a pénzt, akkor érdemes már eleve úgy számolni, hogy azt nem kapjuk vissza. Ha netalán tényleg így lesz, akkor sem fogunk megorrolni az ismerősünkre, hiszen pontosan tudtuk, mibe megyünk bele, a veszteséget tulajdonképpen már előre leírtuk. Ha ez nem elfogadható számunkra, akkor pedig jobb, ha bele se megyünk a „kölcsönügyletbe”, és határozott nemet mondunk. Amennyiben visszavárjuk a pénzt, akkor célszerű előre átbeszélni a feltételeket és azt is, hogy mi történik akkor, ha nem kapjuk vissza a pénzünket. Nyugodtan beszéljük végig előre a lépéseket, amelyeket tenni fogunk, így utólag az adós nem vághatja a fejünkhöz, hogy nem is volt tisztában a feltételekkel.
Kössünk szerződést?
Az ismerősöknek nyújtott kölcsönöknél gyakran kényes dolog szerződést írni, mert ez bizalmatlanságnak tűnhet, ami családon belül és barátoknál nem éppen szerencsés. Pedig az írásba foglalt szerződés segíthet a későbbiekben, ha esetleg probléma adódna a fizetéssel. Persze nem feltétlenül kell írásba foglalni a dolgot, már csak azért sem, mert az adós elvileg egy szóbeli megállapodást is köteles betartani, a pénzt pedig eszerint visszafizetni. Ha van is szerződés, azt legtöbb esetben a felek maguk készítik el. A kamarai kérdőívre adott válaszok alapján ebben ügyvéd vagy közjegyző segítségét gyakorlatilag senki nem szokta kérni. Pedig egy jogász segíthet abban, hogy a szerződés formai és tartalmi elemei megfelelőek legyenek, ami feltétele lehet annak, hogy egy lehetséges probléma esetén bizonyító erővel bírjon. Persze a tartalmi részt nem kell túlgondolni, amennyiben a szerződésben szerepel a kölcsön összege, az esetleges kamat mértéke, vagy éppen a kamatmentesség, a visszafizetés határideje, valamint az, hogy a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók, akkor nem ezen múlik, hogy visszakapjuk-e a pénzünket. A legnagyobb biztonságot az jelenti, ha a kölcsönszerződést közjegyző készíti el, mert ebben az esetben a tartozás közvetlenül, pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is behajtható. Ezért is szokták a bankok a lakáshitel szerződéseket is közjegyzői okiratba foglalni. Persze nagyon nem mindegy, hogy milyen összegű hitelről van szó. Néhány tíz-, esetleg százezer forintnál aligha érdemes a közjegyzői okiratba foglalásra költeni, hiszen ennek díja van, még ha mondhatjuk is azt, hogy ezt az adósnak kell állnia. Több millió forintnál, vagy akár ezt meghaladó összegnél azonban már lehet létjogosultsága ennek, ami valószínűleg a pénzt kérő ismerős is meg fog érteni. Ha pedig mégsem, akkor lehet, hogy jobb is, ha inkább elmarad az ügylet, még ha emiatt meg is romlik közöttünk a kapcsolat.
Lehet kamatot kérni?
Sokan gondolják úgy, hogy kamatot csak bankok kérhetnek a pénzük használatáért, pedig ez nincs így. Azért is érdemes ezt megfontolni, mert a pénz kölcsönadásának is lehetnek költségei. Például a készpénzfelvétel banki ATM-ből akár 8-10 ezer forintba is kerülhet, bankfiókban pedig még többet kóstálhat a dolog. Ez persze erősen bankszámlafüggő. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden hónapban 150 ezer forintot legfeljebb két részletben díjmentesen lehet felvenni bármelyik magyar pénzintézet bankjegykiadó automatájából. Ha utaljuk a kölcsönbe adott pénzt, annak is van költsége a legtöbb esetben. Itt a net- és mobilbanki utalás a legkedvezőbb, míg a bankfiókból indított megbízás a leginkább költséges. Szerencsére vannak olyan ingyenes bankszámlák, amelyeknél az elektronikus felületen leadott utalások ingyenesek. Jelentős hozamtól is eleshetünk azzal, ha kamat nélkül adunk kölcsön pénzt. Ha például egy bankbetét egy éves lekötés mellett 6,5% kamatot fizet, akkor egymillió forint után ez 65 ezer forint bevételt jelent. Vagyis ekkora bevételtől eshetünk el. És akkor nem beszéltünk arról, ha a kölcsönbe adott pénz például inflációkövető állampapírban fial, hiszen ezek közül több olyan is van, ami a 2023-as infláció miatt a következő kamatperiódusra 18% felett fizet. Ez egymillió forintnál pedig máris 180 ezer forintot jelent. Ráadásul az idő előtti eladás még plusz költséggel is jár. Éppen ezért érdemes a kölcsön adott pénz után is elveszített hozammal számolni, és legalább ennyi kamatot kérni az ismerősünktől. Persze ez is személyes döntés kérdése. Tehetünk éppen szívességet is, aminek fejében akár némi pénzről is lemondhatunk, ám az fontos, hogy ennek pénzügyi hatásaival előre tisztában legyünk.
Ha az adós nem fizet…
Ha az ismerős nem fizeti vissza határidőre a tartozást, akkor természetesen célszerű először nyugodtan megbeszélni a dolgot, mert remélhetőleg csak csúszásról van szó. Ha ez nem segít, akkor jöhetnek a további lépések. Amennyiben közjegyző készítette a szerződést, akkor lehetőség van bírósági végrehajtásra, ami radikális, de viszonylag gyors egy egyértelmű megoldást jelent. Ha nincs közjegyzői okiratba foglalva a szerződés, akkor a 3 millió forint alatti tartozások esetében kezdeményezhetünk úgynevezett fizetési meghagyást. Fontos feltétel ugyanakkor, hogy az adósnak és a kölcsönt adónak egyaránt rendelkeznie kell ismert magyarországi lakcímmel. A közjegyző az adós kérelme alapján fizetési meghagyást bocsát ki, vagyis ő maga érdemben nem ellenőrzi, hogy jogos-e a követelés. Az adósnak a kézhezvételtől számítva 15 napja van reagálni, ha ezt elmulasztja, vagy nem veszi át a küldeményt, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ez olyan lesz, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, így napokon belül megindulhat a végrehajtás. Amennyiben az adós vitatja a tartozást, akkor az eljárás perré alakul, ebben az esetben bíróság dönt majd a jogosultságról. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a peres eljárás illetékét bizony a kölcsönt adónak kell megelőlegeznie.
Ezeket gondoljuk végig, mielőtt kölcsön adunk egy ismerősnek:
- Van rendszeres bevétele? Ha valakinek nincs bevétele, akkor biztosan nem fogja tudni visszaadni a kölcsönt. Segíthetünk persze ebben az esetben is, de ez inkább túlélést segítő adomány lesz, mintsem kölcsön.
- Mennyit keres? Kényes kérdés más zsebében turkálni, de ebben az esetben valószínűleg megkerülhetetlen a dolog. Az ok egyszerű, hiszen így tudjuk csak felmérni, hogy a kölcsön visszafizetésének van-e realitása.
- Milyen egyéb pénzügyi kötelezettségei vannak? Mindenképpen célszerű megtudni, hogy vannak-e egyéb banki hitelek vagy magánkölcsönök, hiszen ezeket is fizetni kell.
- Milyenek a személyes pénzügyei? Egészen más, ha a tőlünk kölcsönkért összegre egy váratlan probléma, esetleg egy kihagyhatatlan lehetőség miatt van szükség, vagy az ismerősünk általában nem jön ki a bevételeiből. Ezt tudnunk kell, ha komolyan gondoljuk, hogy visszakapnánk a pénzünket.
- Volt-e gondja a múltban egy hitel visszafizetésével? Ha valaki már többször megcsúszott a hiteleivel, és láthatóan nem veszi komolyan a kötelezettségeit, akkor számíthatunk rá, hogy a mi esetünkben is előfordulhat hasonló kellemetlen helyzet.
- Van esetleg jobb lehetőség a számára? Érdemes lehet utánajárni annak, hogy az ismerősünk a magánkölcsön helyett nem tudna-e esetleg pénzügyi szolgáltatóhoz fordulni. Előfordulhat persze, hogy erre nincs lehetőség, de egy próbát megér a dolog.
