Néhányszor a fogyasztóvédelmi hatóságra is szükségük volt
Fotó: Shutterstock

Minden második nap lecsapott az ügyészség egy webáruházra

Többször kellett intézkednie a Legfőbb Ügyészségnek webáruházakkal kapcsolatos ügyekben tavaly. Néhányszor a fogyasztóvédelmi hatóságot is be kellett vonniuk.


Több webáruházat figyelmeztetett a Legfőbb Ügyészség

A fogyasztók védelme érdekében 150-szer nyújtott be perelhárító ügyészi felhívást a Legfőbb Ügyészség a webáruházak általános szerződési feltételei miatt tavaly (a perelhárító ügyészi felhívások a keresetindítás megelőzését, egyben a jogszabálysértés saját hatáskörben történő kiküszöbölését célozzák, amennyiben a szabálysértést a vállalkozás saját jogkörében orvosolni tudja). 95 százalékban az azokat működtető vállalkozásokkal szemben intézkedtek, valamint 80-szor a fogyasztóvédelmi hatóságok eljárását is kezdeményezték.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség kommunikációs vezetője a Napinak elmondta,internetes vásárláskor a webáruházak általános szerződési feltételeket alkalmaznak. Ezeket az Ügyészség rendszeresen vizsgálja, így több szabálytalanságot, tisztességtelen vagy jogszabályba ütköző feltételt is feltárt korábban. Ilyenkor közérdekű pert indíthat a szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására, illetve fogyasztóvédelmi keresetet terjeszthet elő a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős hátrányt okozó jogszabálysértés miatt.

Azonban általános tapasztalat, hogy a gazdálkodó szervezetek motiváltak az önkéntes jogkövetésben, ezért az ügyészi felhívásban foglaltakat teljesítik.

Muszáj lenne versenyben maradniuk a hazai webshopoknak

Egyébként a digitalizáció, az online marketing és a külföldi kapcsolatok területén jelentős lemaradás jellemzi a magyar gazdaságot a regionális versenytársakhoz képest. Egy friss felmérés rámutat, a hazai webshoptulajdonosok 69 százaléka veszélyben érzi magát a jelenlegi gazdasági helyzetben. Többen fontolgatják a bezárást, valamint nagyjából a felük gondolkodik új értékesítési csatornák bevezetésében, és a költségei racionalizálásában. Ugyan a magyar piac nem túl nagy, a válaszadók csupán 36 százalékának fordult meg a fejében a külföldi terjeszkedés lehetősége.

Jelenleg a legismertebb webáruházak közül harmincból kilenc van magyar tulajdonban. Egyértelmű, hogy a külföldi webáruházak lassan leuralják a hazai piacot, ebben a helyzetben pedig üzletileg egyszerűen nem éri meg helyben maradni

tájékoztatott közleményében Perényi András, a Webshippy társalapítója.

Nem teljesítettek rosszul

A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi kutatása pedig arra mutat rá, mindössze 32 százalék lehet az exportáló magyar e-kereskedők aránya. A felmérés alapján kétharmaduk (65 százalékuk) zárt jobb évet 2022-ben, mint 2021-ben. 21 százalékuk eredménye stagnált, 14 százalékuknak pedig rosszabb időszaka volt.

Bár a hivatalos statisztikákra még várni kell, az évközi adatok alapján az e-kereskedelmi forgalom kismértékű növekedése várható. Ez kifejezetten üdítő eredmény annak tükrében, hogy nem teljesített jól az e-kereskedelem a kelet- és közép-európai régióban. Még a rendre előttünk járó cseh és szlovák e-kereskedelmi piac teljesítménye is 8-10 százalékot csökkent tavaly a becslések alapján, igaz, a cseh piac esetében magasabb bázisról

– nyilatkozta Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Ne hagyd ki!