Évek óta megfigyelhető a munkaerőpiacon, hogy a frissen felvett dolgozók sokszor félvállról veszik az új munkával járó kötelezettségeiket. Kevesen terveznek hosszú távra.
Az elmúlt 3-4 évben egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni. A romló tendencia jele, hogy a pályázók mennek el a megbeszélt interjúkra, az utolsó pillanatokban visszalépnek, de arra is akad példa, hogy a szerződéskötést követő első napon nem jelentkeznek munkára. A munkaadók abban bíztak, hogy a járványt kísérő gazdasági bajok, az álláskeresési nehézségek pozitív változásokat indítanak el. Az ellenkezője történt. Pedig új munkavállalót felvenni sok esetben nem olcsó.
Jelentős induló költségek
Egy cégnek akár félmillióba is kerülhet egy munkavállaló, mielőtt érdemben elkezdene dolgozni.
- Álláshirdetési költségek,
- a jelentkezéseket kezelő munkatársak bérköltsége, munkaideje
- a GDPR követelményeknek való megfelelés biztosító rendszerek fenntartása,
- munkaruha, védőeszközök,
- az orvosi alkalmassági vizsgálatok,
- az előre megvásárolt utazási bérlet,
és máris megvan az ötszázezer forintos kiadás.
A legjobban érintett terület
A legérzékenyebb terület a fizikai munkát igénylő iparágak világa. Itt fordul elő a leggyakrabban az, hogy a megállapodást követően a jelöltek végül nem jelentkeznek munkára.
Ilyenkor megdőlnek a termelési tervek, váratlanul kiírják a túlórát a jelenlévőknek, ami szintén nem jól veszi ki magát, hiszen a családi tervekbe szól bele. Amikor valaki eltűnik az ígérete ellenére, akkor ez nemcsak róla szól, hanem következményekkel jár egy termelési feladatra, mások családi életére is
–így összegzi tapasztalatait Szilágyi-Bécsi Tímea, az INT-Solution Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A megoldás az, hogy a cégek gyakran sokszor annyi jelöltet toboroznak, mint amennyire szükségük lenne, így próbálva kiküszöbölni a lemorzsolódást. A túlbiztosítás indokolt. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.
