Ezernél is több pozícióra keresnek alkalmazottakat a hazai bankok. Igen változatos munkakörökben előfordulnak betöltetlen állások a pénzintézeteknél, hiszen például kiberbiztonsági szakértők, fenntarthatósági kockázatokat kezelő szakemberek és hagyományos bankfióki ügyintézők is kellenek.
Több mint ezer munkavállalót keresnek a bankok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy pénzügyi szférában dolgozó átlagosan 552 ezer (bruttó 742 ezer) forintot vitt haza havonta tavaly. Ráadásul ebben a szektorban folyamatosan keresik az új munkaerőt, és jelenleg is ezernél több pozíció áll üresen.
A legtöbb állásajánlat az MBH Banknál van (a Takarékbank és az MKB Bank összeolvadásával létrejött pénzintézet) jelenleg. Náluk 366 pozíciót hirdettek a hét elején. Továbbá 200 fölötti nyitott pozíciót találni az OTP-nél, valamint száznál többet a K&H és a Raiffeisen banknál – írja a 24.hu.
A hagyományos munkakörök (például bankfióki ügyintéző, hiteltanácsadó) mellett több pénzintézet keres bankbiztonsághoz, adatbiztonsághoz, kiberbiztosnsághoz értő szakembereket is. Emellett a klímaváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság is egyre fontosabb, így ESG-kockázatkezelési szakértői álláshirdetést is találni. De mutatjuk az állásajánlataik darabszámát a Bank360 gyűjtése alapján:
- Magyar Bankholding – 366 ajánlat
- OTP - 220 ajánlat
- K&H - 165 ajánlat
- Raiffeisen - 127 ajánlat
- Erste - 92 ajánlat
- Unicredit - 89 ajánlat
- CIB - 66 ajánlat
- Magnet Bank - 14 ajánlat
- Gránit Bank - 5 ajánlat
Bérébresztőt fújt a hazai cégek fele
2023 kihívásait vizsgálta a HR Radar, a Behaviour magazin és a Valoro Consulting országos benchmark felmérése. A kutatásba közel 300 HR-szakembert és vezetőt vontak be. A vizsgálat rávilágított, az év legnagyobb kihívása az ár-bér spirál okozta feszültség feloldása lehet, hiszen ezzel nagyjából a cégek 70 százaléka küzd. Emellett a munkaerőhiány is sújtja a vállalatokat, de nehézséget jelent a dolgozók megtartása is.
A kutatás alapján nagyjából minden második cég készül átalakítani a bérezési rendszerét. A vállalatok 46 százaléka bővítést is tervez a következő 12 hónapban, 33 százalékuk pedig minőségi cserékkel kalkulál.
Új munkaerő felvételével leginkább az üzleti szolgáltatások területén ténykedő cégek (70 százalékuk), az IT-szektor vállalatai (68 százalékuk), valamint a logisztika és közlekedési szektor (67 százalékban) számol.
A gazdasági helyzet tehát erősen indikálja a bérezési rendszer újragondolását, azonban egyre nagyobb fókuszba kerül a vezetők fejlesztése és a megfelelő visszajelzés-kultúra, valamint a közösségek megtartó, motiváló ereje.
