Nem egyszerű megfelelő munkaerőt találni a magyar munkaerőpiacon. A legtöbb cégnél a leépítés szóba sem jöhet, így is nehezen tartják meg az alkalmazottaikat. Nagyjából a vállalatok fele készülhet megreformálni a bérezési rendszerét a dolgozók megtartása érdekében.
Új prioritások a HR-esek munkájában
2023 kihívásait vizsgálta a HR Radar, a Behaviour magazin és a Valoro Consulting országos benchmark felmérése. A kutatásba közel 300 HR-szakembert és vezetőt vontak be. A vizsgálat rávilágított, az év legnagyobb kihívása az ár-bér spirál okozta feszültség feloldása lehet, hiszen ezzel nagyjából a cégek 70 százaléka küzd. Emellett a munkaerőhiány is sújtja a vállalatokat, de nehézséget jelent a dolgozók megtartása is.
A kutatás alapján nagyjából minden második cég készül átalakítani a bérezési rendszerét. A vállalatok 46 százaléka bővítést is tervez a következő 12 hónapban, 33 százalékuk pedig minőségi cserékkel kalkulál.
Új munkaerő felvételével leginkább az üzleti szolgáltatások területén ténykedő cégek (70 százalékuk), az IT-szektor vállalatai (68 százalékuk), valamint a logisztika és közlekedési szektor (67 százalékban) számol.
A gazdasági helyzet tehát erősen indikálja a bérezési rendszer újragondolását, azonban egyre nagyobb fókuszba kerül a vezetők fejlesztése és a megfelelő visszajelzés-kultúra, valamint a közösségek megtartó, motiváló ereje – írja a Napi.
Majdnem ötödével csökkentek itthon a reálbérek egy év alatt
Egyébként februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 366 400 forint volt hazánkban a KSH szerint.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal lenne magasabb.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19,0, 13,1 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 353 200 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 366 400 forintot ért el, 0,8, illetve 1,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az ún. fegyverpénz hatását kiszűrve a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 15,2 százalékponttal lenne magasabb.
A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz az ún. fegyverpénz.
A bruttó mediánkereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, 16,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
