Továbbra is kimondottan sok nehézséggel küzdenek a cégek a munkaerőpiacon. Ráadásul egyre nagyobb kihívást jelent megfelelő munkaerőt találniuk. A piac telített, számos munkakereső pedig az „ellenajánlat” miatt sem fogad el egy felkínált pozíciót.
Stagnál a magyar munkaerőpiac
Az Enloyd friss, 150 döntéshozó megkérdezésével készült Recruitment Trends felmérése rávilágít, manapság különösen nehéz és hosszú folyamat magas beosztású vagy speciális szakértelmet igénylő pozíciókra megfelelő embert találni. Ezt bizonyítja, hogy tavaly jelentősen nőtt az ilyen szakemberek toborzásának az ideje. A válaszadók 40 százaléka szerint legalább 5-8 héttel hosszabbodott meg a folyamat.
A válaszokból az is kiderül, egy sikeres felvételi eljárás után a munka visszautasításának az oka 55,1 százalékban az elvártnál alacsonyabb bér, 43,6 százalékban pedig egy ellenajánlat a korábbi munkáltatótól.
Rámutatnak, nem igazán elterjedt a kiszervezett toborzási szolgáltatás sem hazánkban. Pedig az azzal járó időmegtakarítás előnyt jelentene a munkáltatóknak és a HR-csapatoknak is.
Egyébként a HR-esek először jellemzően a jelöltek szakmai tapasztalatait mérik fel a felvételi folyamat részeként. Ezt követi az interjúkon a nyelvi készségek ellenőrzése, valamint egy próbafeladat megoldása.
Néha a munkaadónak és a munkavállalónak is jobb, ha érkezik vendégmunkás
A napokban arról is szóltak a hírek, hogy a tervezett 500 ezer új munkavállaló elérése érdekében 2-300 ezerre tornázná fel a vendégmunkások számát Magyarországon a kormány (legalább ennyire lehet szükség). Azonban régiós összehasonlításban velük együtt is az egyik legkisebb számban foglalkoztatna külföldi munkavállalókat az ország.
A hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal bíró Csehországban jelenleg mintegy 700 ezren, Ausztriában 1 millióan, a Magyarországtól négyszer nagyobb Lengyelországban pedig körülbelül 2 millióan vannak vendégmunkások (bár az utóbbinál zömében ukránok, és a háború kitörése után ugrott meg a számuk).
Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és toborzó Prohuman ügyvezető igazgatója szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat. Azután jöhet szóba a vendégmunkások bevonása kontrollált körülmények között. Azonban több vállalkozásnak jelenleg hiába lenne egyszerűbb és olcsóbb magyar dolgozókat foglalkoztatni, erre nincs mód számos területen.
Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd. Mindez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető
- nyilatkozta az ügyvezető.
Hozzátette, a számításaik szerint egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat az említett okok miatt. Ráadásul a jövőben több beruházás is nagyobb eséllyel kerülhet Magyarországra, ha hazánk biztosítani tudja az elégséges munkaerőt.
