Kelet-ázsiai vendégmunkások ezrei érkeztek hazánkba egyetlen év alatt

Magyar állampolgárok százezrei élnek és dolgoznak külföldön, pedig az elmúlt években többnyire munkaerőhiány jellemezte Magyarországot. Napjainkban nagyjából 100 ezer embert lenne képes felszívni a hazai munkaerőpiac. Úgy tűnik, leginkább filippínók és indonézek pótolhatják az elvándoroltakat a piacon, de kérdéses, hogy milyen mértékben.


Magyarok százezrei dolgoznak külföldök

Nagyjából 560 ezerre volt becsülhető a hazánkból elvándoroltak száma a nyáron. A kivándorlás a 2004-es uniós csatlakozásunk után ugrott meg, valamint a 2010-es évek elején, a gazdasági válság alatt ismét nagyra nőtt.

A legnagyobb arányban a magyarok az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába vándoroltak ki. A szigetországban 160-200 ezren élhetnek, a németeknél 200 ezren, Ausztriában pedig több mint 100 ezer honfitársunk kereste a kenyerét a nyáron.

Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója elmondta a Napi.hu-nak, hogy jelenleg 4,4 milliós foglalkoztatottság van Magyarországon, emellett 80-100 ezer betöltetlen álláshely van, legikább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az elektronikai iparban és az élelmiszeriparban.

Keletről érkezik a munkerő

Azért, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása kontrollált és ellenőrizhető legyen, a vállalatok a kormány által minősített humánerőforrás kölcsönző cégeken keresztül tudnak gyorsított eljárás keretében vendégmunkásokat bevonni. Korábban ez csak a szomszédos országok, Szerbia és Ukrajna esetében volt engedélyezett, de ezt a kört tavaly kibővítették és több ázsiai országból is érkezhet munkaerő. Ennek oka, hogy már a régióban is elfogyott a bevonható munkaerő, a háború pedig még tovább rontotta a helyzetet

- nyilatkozta a szakember.

Juhász Csongor szerint egy külföldi munkavállaló három magyar dolgozó munkáját mentheti meg. Ha nem fogadnának a cégek az unión kívüli „harmadik országból” munkaerőt, akkor sok vállalatnak le kellene állítania a termelését, vagy átvinnie másik országba, ami hatással lenne a cég dolgozóira és a teljes beszállítói láncra. A kölcsönzött munkaerő főleg a magyar húzóágazatban, az autóiparban jelenthet megoldást.

Két országból érkeznek a legtöbben

A szekértő elmondta, hogy a Magyarországra érkező kelet-ázsiaiak jellemzően nem gondolkodnak letelepedésben. Régóta része a kultúrájuknak, hogy a család egyik tagja elhagyja az országot és a pénzt külföldön keresi meg, majd hazautalja a rokonainak.

A munkaerőkölcsönző 15 országgal működik együtt, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legaktívabbak Indonézia és a Fülöp-szigetek. Az ázsiai vendégmunkások nyolcvan százaléka ebből a két országból érkezik, de sok a vietnámi is. Korábban a kölcsönzésükhöz körülbelül fél évre volt szükség az adminisztráció miatt, az új keretek között viszont 40-60 nap.

Az elmúlt egy évben a 15 minősített munkaerő kölcsönző cégen keresztül 2-3 ezer ember érkezett a munkaerőpiacra. Ha ezt összevetjük a külföldön dolgozó magyarok közel félmilliós számával, valamint azzal, hogy nagyjából 100 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, akkor látszódhat, hogy mennyire hiányoznak a kivándorolt honfitársaink a gazdaságból (is).

The Conversation

Ne hagyd ki!