Bekavarhat a minimálbér növekedése a cégeknek

Felmérést készített a hazai cégek várakozásairól a 2022-es évre vonatkozóan a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Az eredményekből szemezgettünk.



Többségében optimisták

A hazai cégek 81 százaléka tervez béremelést idén, 18 százaléka jelezte azt, hogy nem változtat a béreken, amíg 1 százaléka csökkenésre számít. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2021. októberi konjunktúrafelvételének adatain alapul, amelyben 2214 hazai vállalkozást kérdeztek meg.

Az adatokból az is kiderül, hogy a hazai vállalatok kétharmada úgy tudta kigazdálkodni a minimálbér-emelést, hogy módosította az üzleti stratégiáját: elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait vagy a tervezett létszámfelvételt, esetleg emelte termékei árát.

Egyébként a vállalkozók meglehetősen bizakodóan tekintenek 2022-re az elemzés szerint. A megkérdezettek 55 százaléka számít arra, hogy 2021-hez képest nőni fog vállalkozásának éves árbevétele, 34 százaléka szerint pedig nem fog változni. A cégek tizede, mintegy 11 százalékuk viszont arról tájékoztatott, hogy kisebb bevételekre számít idén.

Aválaszadók 74 százaléka gondolta úgy 2021 októberében, hogy a következő fél évben növekedni fognak belföldi értékesítési árai. 14 százalékponttal többen, mint 2021 áprilisában és 19 százalékponttal többen, mint egy évvel korábban – áll az elemzésben.

Továbbá a cégek 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben fognak majd növekedni a vállalatok hazai értékesítési árai. 22 százalékuk szerint ez azonban az inflációnál nagyobb mértékű lesz.

Bekavart a minimálbér-változás

Néhány napja ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke.

A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben, a bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek. A minimálbér és a garantált bérminimum idei, csaknem 20 százalékos emelésével ugyanis sokan elvesztették korábbi bérelőnyüket. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy látja, hogy idén is az alacsony fizetési kategóriákban keresők járhatnak a legjobban, emiatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. A bérdinamikát ráadásul a munkaerőhiány is hajtja.

A legnagyobb szakszervezeti szövetségek szerint a bérmegállapodások a 8 százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az emelések miatt reális, hogy a tavalyi 4 százalék körüli szint után idén a reálbérek növekedése a 10 százalékot is meghaladja. Nem mindenütt zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában sztrájkbizottságot kellett felállítani.

Két számjegyű emelés

„Ahol meg tudtunk állapodni az elmúlt hetekben, ott a munkáltató is belátta, hogy mindenféleképpen két számjegyű béremelkedésre van szükség, különben elveszíti a munkavállalóit”

- nyilatkozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget.

Palkovics Imre szintén úgy látja, hogy abban a fizetési kategóriában, amelyet az idén utolért a garantált bérminimum, nem feltétlenül várható hasonló mértékű emelés, annak ellenére sem, hogy nemzetgazdasági szinten több mint 500 milliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Emiatt szerinte itt még bőven lesz dolga az érdekképviseletnek, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak is nyomást kell gyakorolniuk. Főleg mert a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is elviheti.

The Conversation

Ne hagyd ki!