Egy év alatt csaknem 7 százalékkal, 32 százalékra mérséklődött a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül azoknak az aránya, akiknek a bejelentett havi bruttó bére 250 ezer forint vagy alacsonyabb, de még mindig több mint 800 ezren tartoztak ebbe a kategóriába – írja a Haszon magazin hírlevele a KSH tavalyi munkaerőpiaci összsítése alapján.
Mennyi is az annyi?
A 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresők részesedése 2020-ban 41, az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké 27 százalékot tett ki; különösen ez utóbbi részarány emelkedett 2019-hez képest. De hogy állunk 2021-ben? Idén májusban 431 600 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami nettóban 287 ezer forintot jelent, ez egy év alatt 8,2 százalékos emelkedés.
Mielőtt jönne a dühroham, az alkalmazott módszertan miatt az összesítésben csak az 5-nél nagyobb létszámú cégek teljes állásban dolgozó alkalmazottainak bére szerepel, a többiek kimaradnak a statisztikából.
Az állami vagy önkormányzati alkalmazottak bérei átlagosan 10,6 százalékkal nőttek idén májusban, a vállalkozások alkalmazottai átlagban 6,7 százalékkal keresnek többet, mint egy éve. Ennek az oka elsősorban az, hogy az orvosok, bírók és bölcsődei dolgozók illetményét megemelték.
Hol van a "közepe"?
A KSH újabban közzéteszi a mediánkeresetet is – ez az a szám, amelynél a dolgozók fele többet keres, fele kevesebbet. Ez májusban bruttó 332 600 forint, 10,2 százalékkal több volt, mint egy éve. Mint látható, a mediánbér nagyjából 100 ezer forinttal alacsonyabb az átlagfizetésnél.
