Munkavállalók százezrei hiányoznak az Egyesült Királyság gazdaságából. A jelentős munkaerőhiányt a szakemberek azzal magyarázzák, hogy miután a britek kiléptek az Európai Unióból, megszűnt az uniós állampolgárok szabad letelepedési és munkavállalási joga.
Súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a britek
Az UK in a Changing Europe nevű elemzés rávilágít, hogy az Egyesült Királyság az egyetlen a G7 csoportban (a tagjai Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok), ahol a foglalkoztatási ráta (2022 harmadik negyedévi adatai alapján) nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az elemzők számítása szerint 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból tavaly június végén. Ennyivel voltak kevesebben a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és a járvány előtti szintekhez képest. Őket csak részben pótolta 130 ezer, az EU-n kívülről érkező munkás. A 330 ezer korábbi munkavállaló a teljes brit munkaerőpiac 1 százalékát jelentette a megelőző években.
A kutatásból kiderül, hogy a közlekedési és raktározási ágazatból (128 ezer fő), a nagy- és kiskereskedelmi szektorból (103 ezer), a szálloda- és élelmiszer-szolgáltatásból (67 ezer), a feldolgozóiparból (47 ezer), az építőiparból (46 ezer), valamint az adminisztratív és kiszolgálói munkakörökből (32 ezer) hiányzik a legtöbb uniós munkavállaló – jegyzi meg a Napi.
Nem kielégítő az új bevándorlási-rendszer?
Január végén lesz három éve, hogy az Egyesült Királyság távozott az EU-ból. Azóta egy új, pontozásos rendszerben vizsgálják az újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeit. Több pont főleg a szakképesítés és a megfelelő angol nyelvtudás után jár.
A Brit Iparszövetség (CBI) friss felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 72 százalékának a vezetői úgy vélik, hogy a gazdaságuk a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből. Emellett a cégek 46 százaléka képtelen kielégíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt. Továbbá az idénymunkások tízezreinek hiánya következtében a brit gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el.
Párizs lett az új London
Az utóbbi években London pénzügyi szerepe is csökkent a nagyvilágban. 2016-ban a londoni tőzsde részvényeinek az összeértéke 1400 ezer milliárd dollárral múlta felül azokét, amelyekkel a párizsin lehetett kereskedni. Azonban a közelmúltban Párizs piaca túlnőtte a londonit. Az előbbi tőzsdei indexe 47 százalékkal nőtt hat és fél év alatt, mióta a britek megszavazták a kilépést az Európai Unióból. Eközben az utóbbi csak 16 százalékot emelkedett.
A franciák örömét beárnyékolhatja, hogy az ő gazdaságuk sem áll jól, de a brit annál is rosszabbul. Különösen kiábrándító a közepes vállalkozások helyzete az Egyesült Királyságban, miután a gazdasági nehézségek miatt csökkent a vásárlási kedv.
Nemcsak a brexit okozza a londoni City lemaradását, hanem az is, hogy ott nagyobb a részesedése az olajnak és a bányászatnak, mint Párizsban. Ezek kiszámíthatatlan részvények. Aztán ott vannak a bankok és a biztosítók, melyek küszködtek abban az időszakban, amikor a nemzeti bankok zéró kamatlábat alkalmaztak. Végül pedig ott vannak az olyan gyatrán teljesítő ágazatok, mint a telekommunikáció vagy az energiaszolgáltatás
- nyilatkozta Russ Mould, az AJ Bell szakértője.
