A brexit újabb hatása rajzolódott ki: a londoni helyett a párizsi lett Európa legnagyobb tőzsdéje. A fordulat a sokat gyengélkedő fontnak, a bukdácsoló brit gazdaságnak és a keresett francia luxustermékeknek is tulajdonítható.
A párizsi lett Európa legnagyobb tőzsdéje
2016-ban a londoni tőzsde részvényeinek az összeértéke 1400 ezer milliárd dollárral múlta felül azokét, amelyekkel a párizsin lehetett kereskedni. Azonban a napokban megfosztotta Párizs Londont az elsőségétől: a francia főváros piaca 2823 ezer milliárd dolláros értéket mutatott, amíg a brit 2821 ezer milliárdost.
A franciák örömét beárnyékolhatja, hogy az ő gazdaságuk sem áll jól, de a brit annál is rosszabbul. Különösen kiábrándító a közepes vállalkozások helyzete az Egyesült Királyságban, miután a gazdasági nehézségek miatt csökkent a vásárlási kedv: 12 hónap alatt 17 százalékot esett a tőzsdei indexük a szigetországban.
A visszaesés másik oka, hogy a font az eurónál is többet veszített az árfolyamából a dollárral szemben. A nemrégiben lemondott brit miniszterelnök, Truss miniköltségvetése pedig tovább rontott a fizetőeszköz helyzetén.
A luxus húzta a párizsi tőzsdét
A világ vezető luxusmárka-cégcsoportja az LVMH, Európa leggazdagabb emberének, Bernard Arnaultnak az érdekeltségébe tartozik. A vállalat célcsoportjába a szupergazdagok tartoznak, különösen akkor, ha dollárban van a jövedelmük, ami euróban manapság többet ér.
22 százalékkal növekedett az LVMH részvényeinek az értéke az elmúlt hat hónapban. A cégcsoport eladásainak több mint harmadát azok az amerikai és kínai vevők adhatták, akik a koronavírus-járvány miatt sokáig nem utazhattak, viszont a hazai boltokban és az interneten megvásárolhatták a francia luxust.
Ennek is betudható, hogy Párizsban a tőzsde index 47 százalékkal nőtt hat és fél év alatt, mióta a britek megszavazták a kilépést az Európai Unióból. Eközben a londoni csak 16 százalékot emelkedett
Nemcsak a brexit okozza a londoni City lemaradását, hanem az is, hogy ott nagyobb a részesedése az olajnak és a bányászatnak, mint Párizsban. Ezek kiszámíthatatlan részvények. Aztán ott vannak a bankok és a biztosítók, melyek küszködtek abban az időszakban, amikor a nemzeti bankok zéró kamatlábat alkalmaztak. Végül pedig ott vannak az olyan gyatrán teljesítő ágazatok, mint a telekommunikáció vagy az energiaszolgáltatás
- idézi Russ Mould, az AJ Bell szakértőjét a HVG.
