Az EU statisztikai hivatal összeállított egy új bérmutatót, hogy jobban összemérhetővé tegye a tagállamok bérszintjét. Ez alapján (2021-re vetítve) egy ország volt mögöttünk, az összes többi előttünk.
A kereseti adatokkal a probléma általában az, hogy a teljes állásban alkalmazottak fizetését veszi csak számításba és a legkisebb, jellemzően rosszabbul fizető cégek dolgozói is sokszor kimaradnak belőle. Amikor a magyar KSH közzéteszi a havi bruttó átlagfizetésre vonatkozó adatokat, mindig megjegyzi, hogy miként számol. Nézzünk egy példát!
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 504 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 513 200 forint volt 2022 szeptemberében
-írta legutóbbi gyorsjelentésében a KSH.
Az unió statisztikai hivatala most ezt az aránytalanságot próbálta kiszűrni az új mutatóval. Az Eurostat a munkaerőpiaci adatokból azt számolta ki, hogy mennyi volna az átlagbér, ha a részmunkaidősöket is beleveszik, úgy, hogy a fizetésüket átváltják 40 órás munkahetire.
Az új mutató alapján Bulgáriában 10 300, Magyarországon 12 600, Romániában 13 ezer euró volt egy évi korrigált bruttó átlagkereset 2021-ben éves átlagban. Azóta a bérek jelentősen nőttek, de a forint is nagyot gyengült. Az EU három legjobb adata a luxemburgi 72 200, a dán 63 300 és az ír 53 300 euró. Az osztrák fizetések az unió ötödik legjobb helyére voltak elegendőek.
Forrás: Eurostat
