Akár a következő év végére teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat Magyarország – állítja a Költségvetési Tanács elnöke. Azonban úgy tűnik, a kormány egyelőre jegelné a témát.
Nem vagyunk olyan messze az euró bevezetésének feltételeitől?
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén mondta el az előző héten, hogy a KT azzal kalkulál, bár a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet.
Hozzátette, az államadósság jóval 70 százalék alá csökkenhet a következő év végére, amíg az államháztartási hiány 2,9 százalék körül alakulhat. A magyar GDP idén 1, jövőre pedig 3,5-4 százalék közötti bővülést mutathat. Továbbá 10 százalék alá kerülhet az infláció az idei év végére, valamint a számításaik szerint a következő esztendőben is tovább zsugorodhat.
Mindezek hatására pedig az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország.
Azonban a 24.hu megjegyzi, a kormány egyelőre jegelné az euró bevezetésének kérdését. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly ősszel közölte, el lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe (gyakorlatilag az euró bevezetésének az előszobája), de egyelőre nincs szó a valuta bevezetésének előkészítéséről.
Előbb-utóbb be kell vezetnünk
Jelenleg az eurózónának 20 uniós ország a tagja. Az EU-n belül hét tagállam használ más devizát: a svédek, a dánok és a csehek koronát, a lengyelek zloty-t, a románok lejt, a bolgárok levát és mi a forintot.
Különleges helyzetben van Bulgária, hiszen valutatanácsi rendszert vezetett be 1998-ban. Az akkor legerősebb európai valutához, a márkához kötötték a leva árfolyamát, így az most az euró árfolyammozgását követi. De rendhagyó Montenegró és Koszovó esete is. Ezen államok a függetlenné válásuk előtt a korábbi német valutára váltottak a jugoszláv dinárról. Emiatt az euró bevezetésekor automatikusan a közös fizetőeszközt kezdték használni, pedig nem tagjai az Európai Uniónak. Mellettük az eurót megállapodással használja négy törpeállam, Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán is.
