Magyarországon az átlagos nettó kereset alig éri el az uniós átlag 40%-át. Ehhez képest akadnak országok - például Csehország vagy Szlovákia -, ahol a családosok még a bruttó bérüknél is többet vihetnek haza.
Az Euronews Business az Eurostat adatai alapján elemezte, mennyi marad az európai dolgozók bruttó jövedelméből az adók és járulékok levonása után. Az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak: Svájcban, ahol a legmagasabb nettó bérek jellemzőek, egy átlagos munkavállaló évente 85 582 eurót keres (azaz átszámítva 35 millió forintot). Ezzel szemben Magyarországon az éves nettó jövedelem mindössze 12 456 euró (5,14 millió forint), ami havi szinten 428 ezer forintot jelent - derül ki az Economx cikkéből.
A második és a harmadik legtöbbet Izlandon (53 ezer euró) és Luxemburgban (49 ezer euró) teszik zsebre a dolgozók. A legszerényebb összeget Bulgária (9355 euró), Románia (11 ezer euró) és Horvátország lakosai kapják éves szinten.
Nekünk alig marad
A magyar munkavállalók bruttó fizetésük 67%-ához jutnak hozzá, ami alig több, mint amivel a legrosszabb arányokat produkáló országokban, például Belgiumban vagy Romániában gazdálkodhatnak a dolgozók. A nettó-bruttó arány tekintetében kiemelkedik Ciprus és Svájc (81% felett), valamint Észtország és Csehország, ahol a dolgozók bruttó bérük legalább 80%-át hazaviszik.
Az EU-n belüli éves nettó fizetések átlaga 28 217 euró (11,64 millió forint), ami több mint kétszerese a magyar átlagkeresetnek. Az alacsony magyar bérek mellett különösen nagy problémát jelent, hogy a családos munkavállalók támogatása jelentősen elmarad más országokétól.
Csehországban és Szlovákiában például a családtámogatások olyan mértékűek, hogy egyes esetekben a nettó jövedelem meghaladja a bruttót. Magyarországon azonban ilyen előremutató intézkedések egyelőre nem érhetők el, ami tovább mélyíti az itthoni bérszakadékot Európa többi országához képest.
Na, de kit érdekel a fizetés?
Kérdés persze, hogy ez mekkora probléma, nemrég ugyanis először fordult elő a Randstad HR szolgáltató felméréseinek történetében, hogy nem a fizetés lett a legfontosabb a munkavállalók számára. A munka-magánélet egyensúly ugrott az első helyre, különösen a fiatal alkalmazottaknál.
A több ezer munkavállaló körében végzett nemzetközi felméréséből egyebek mellett kiderült: különösen a Z generációhoz tartozó - 1997 és 2012 között született - munkavállalók helyezték a munka és a magánélet egyensúlyát jóval a fizetés fölé. A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) ebben a korcsoportban mondta, hogy számára a munka és a magánélet egyensúlya a legfontosabb prioritás, szemben a fizetéssel (68 százalék).
Az idősebb válaszadók esetében kicsit árnyaltabb a kép, a baby boomerek - a 61 és 70 év közöttiek - körében a jövedelem egyre fontosabbá válik, főként, ahogy a munkavállalók közelednek szakmai életük végéhez.
