Egy friss tanulmány szerint a cégeknek évente 7,5–8 millió forintjába is kerülhet egyetlen kiégett alkalmazott. Mégis, a vállalati válasz gyakran csupán látványos, de hatástalan wellnessprogramokra korlátozódik. Szakértők szerint a valódi megoldás a személyre szabott megelőzésben, a munkahelyi kultúra megváltoztatásában és olyan apróságokban rejlik, mint a köszönet kinyilvánítása.
Meditációs appok, céges jógaórák, gyümölcsnapok – a legtöbb munkahelyi burnout-ellenes kezdeményezés csak a tüneteket kezeli, nem az okokat. Pedig az American Journal of Preventive Medicine tanulmánya szerint a kiégés hatalmas költséggel jár: egyetlen érintett munkavállaló évente 21 ezer dollár – vagyis körülbelül 7,5 millió forint – termelékenységkiesést okoz a munkáltatónak. Egy 1000 fős cég esetén ez évente 5 millió dolláros veszteséget jelenthet - írja a Portfolio.
Drága programok helyett néha elég egy apró gesztus is
A kiégés mára közegészségügyi problémává vált: egy 2023-as globális kutatás szerint az irodai dolgozók 42%-a érzi magát kiégettnek, miközben a mesterséges intelligencia fejlődése miatti újabb nyomás csak fokozza a terhelést. Ráadásul a gazdasági bizonytalanság, az infláció, az elbocsátások és a munkahely elvesztésétől való félelem manapság csak tovább növeli a stresszt.
Szakértők szerint a valódi megoldás nem uniformizált programokban, hanem személyre szabott megelőzésben és a munkahelyi kultúra megváltoztatásában rejlik. A Workhuman felmérése például kimutatta: azoknál a cégeknél, ahol stratégiai szintre emelték az elismerési rendszer kialakítását és működtetését, 73%-kal kevesebb a kiégett munkavállaló.
Az elismerés nemcsak motivál, de csökkenti a hiányzások és a hibák számát is.
A kulcs tehát nem feltétlenül a drága programokban, hanem a hétköznapi emberi gesztusokban rejlik – például abban, ha egy vezető időben hazamegy, vagy egyszerűen megköszöni a munkát.
A fizikait felváltják a mentális kockázatok
Magyarországon évente megdöbbentő számú, 37 millió munkanap esik ki táppénz és betegszabadság miatt. A helyzet csak még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a fizikai inaktivitásból eredő betegségek 268 milliárd forintos terhet rónak az egészségügyi rendszerre. A 35 év feletti korosztályban ráadásul évente több száz milliárd forintnyi gazdasági kiesésről beszélhetünk, mivel a krónikus betegségek miatt 30-40 százalékos produktivitáscsökkenés tapasztalható – emelte ki az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY).
A fizikaitól ráadásul eltolódunk a mentális, pszichés kockázatok felé, ami a munkahelyeken is komoly probléma. Jelenleg leginkább a kimerültség, a kiégés mint végső állapot foglalkoztatja a vállalatokat, mert komoly teljesítménybeli visszaesést vagy munkából való kiesést okoz a fizikai betegségek megjelenésén keresztül. De ez csak a jéghegy csúcsa. Emögött többek között hosszabb távú szorongás, túlórázás, stresszterheltség, megküzdési problémák hiányosságai, túlhajszoltság, munkaszervezési problémák állnak.
